Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)

A gyanúba fogott oklevélnek (s az 1270-inek is) ilyen módon való felmentését magam is osztatlan örömmel vettem volna, ha az erre vonatkozó megállapítások teljesen kielégítők lennének. Húscava ugyanis az 1263-1 oklevél vizsgálatában, bár neki a szóban forgó oklevelek eredetijei, illetőleg átiratai rendelkezésére álltak, fentebb idézett munkájában megelégedett azzal, hogy az oklevél valódisága ellen korábban, mégpedig az oklevél eredetijének ismerete nélkül felmerült érveket mérlegelje és cáfolja, s az 1263-i és a vele kapcsolatos többi oklevél eredetijének megvizsgálását elhagyta. Ezt azután egy másik, az 1263-1 oklevél interpolatiójáról szóló, kétségtelenül nagy szakismerettel írt tanulmányában (Bratislava, X. 1936. 341—48. 1.) pótolta ; azonban a nagyon bonyolult kérdésben több, jelentós részlet figyelembe vételét mellőzte és a nehézségeknek nem eléggé megnyugtató áthidalásával igyekezett eredményre jutni. V. István oklevelének elbírálása szempontjából tekintve, (amint az ezen a helyen szükséges), a kérdés lényegét a következőkben vázolhatom. V. István 1270. jún. 24-i oklevelének, amelyet a lipcsei vendégtelepesek számára adott ki, nincs meg az eredetije. Azonban megvan eredetiben az 1270-1 oklevélnek többrendbeli átirata. Amikor V. István okleveleivel foglalkozva a budapesti Orsz. Levéltár szívességéből sikerült a kérdéses oklevelek közül a legfontosabbak (1263., 1274., 1281., 1291., 1294., 1297., 1324., 1397.) eredetijének fényképeit megkapnom, az 1270 -í oklevélre vonatkozólag meglepetések értek. V. István 1270. jún. 24^-i oklevelének szövegét két kiadásból ismerjük. (Lásd a kiadások felsorolását fentebb.) Ámbár Fejér (CD. V. 1. 28. 1. jegyz.) III. András király 1291-1 átiratát is említi, az ő közlése is és a Magyar Sionban olvasható szöveg is IV. László király 1274-1 átiratán alapszik. A különféle átiratok (felsorolásukat lásd fentebb,) fényképeinek összehasonlításából azonban az a meglepő tény derül ki, hogy az elsődleges átiratokban (IV. László 1274., Lodomér é^sek 1281., az esztergomi kápt. 1281. és III. András 1291.) V. István király 1270. jún. 24-i oklevelének szövegét háromféleképpen, egymástól (a vámmentességre vonatkozólag id. tanulmányában Húscava által is megállapított eltérésen kívül is) jelentősen eltérő formában találjuk• Ezeket a szövegeket a másodlagos átiratok (vagyis az elsődleges átiratok átiratai: Zsigmond kir. 1397., a szepesi kápt. 1297. és u. az 1294., Boleszló érsek 1324.) azután úgy adták, ahogy az illető elsődleges átiratban találták, amelyet átírtak. Csak Lodomér érsek 1281-1 és az esztergomi káptalannak ugyancsak 1281-i átiratában egyezik egymással V. István átírt oklevelének szövege. Ámbár V. István király oklevelének a szövege (az 1274-1 átiratból) közölve van, szükségesnek tartom az oklevelet a Lodomér érsek 1281-i átiratának fényképéről közölni, hogy az eltérések megállapíthatók legyenek. Meg kell jegyeznem, hogy a IV. László oklevelében foglalt szöveg közlése (a helyesírást—a nevekét is — leszámítva) Fejérnél (í. h.)elég jó ; mindenesetre jobb a M. Sión i. helyén olvashatónál, annyival is inkább, mert a dátumot Fejér az 1274-1 átiratban láthatónak megfelelően közli (1270. Octavo Kai Julii), míg a másik közlés ezt — az alább érintendő okból — 1268-ra javította. Viszont IV. László átíró oklevelének szövegét csak a M. Sión közölte (1865. évf. 533. 1.), s így ebben a tekintetben majd erre a közlésre kell utalnunk.