Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)

Eredetije az Orsz. Levéltárban, Dl. 709. Fejér, CD. V. 1. 19. Wenzel, ÁUO. VIII. 296. Kivonatok: Fejér, CD. V. 1. 96. Teutsch—Firnhaber, Urkundenbuch, I. L. Zimmermann—Werner, Urkundenbuch, I. 107. Hamis, olv. Pauler i. m. II.

3 539. és Karácsonyi, Hamis oki. 24. A hamisítást az oklevél külseje azonnal elárulja. 1918. — atyjának, néhai Béla királynak lelkiüdvéért az esztergomi káptalannak adományozza az esztergomi vámnak a mindenkori esztergomi ispánt illető egyharmadát, — illetőleg a félnek 2/

3 részét, — mely vám fele addig is a káptalané volt, x/

6-a pedig az esztergomi szigeti apácáké ; az adomány birtokába a káptalant Moys nádor által iktattatta be, s ígéri, hogy az adományt mind arany-, mind viaszpecsétjével meg fogja erősíteni, ha a káptalan ez iránt őt megkeresi. — D. tertia feria ante quinden. api. Phylippi et Jacobi in monte Pestiensi a. D. 1270. Átírta IV. László király 1288. ápr. 18. (Az esztergomi káptalan magánltr. Lad. 40. f. 3. no. 3.), s ezt III. András király 1290. szept. 9. (u. o. 24. 1. 7.), tartalmilag pedig I. Lajos király 1365. (Az esztergomi érsekség ltr.) Katona, Hist. crit. VI. 523. Fejér, CD. V. 1. 20. Monum. eccl. Strigon. I. 575. Az esztergomi főkápt. birt. okmt. 21. Kivonat: Fejér, CD. IX. 3. 474. és Codex Strigon. II. 94. 1919. — megerősíti Bertalan ispánt, vecche-i Izsák fiát a IV. Béla királytól és feleségétől nyert, valamint vásárolt birtokaiban. —D. p. m. mag. Benedicti Orod. eccl. prepos. dil. et f. n. au. n. vicecanc. a. D. 1270. Eredetije a gr. Apponyi-család hőgyészi levéltárában. (No. VIII.) A Pécz-nemzetség Apponyi-ágának oki. I. 13. Az oklevélen István királynak még ifjabb király korában használt pecsétje függ, ami, kapcsolatban a «rex totius Vngarie» címmel (v. ö. Századok, 1921. évf. 79. 1.), azt mutatja, hogy az oklevél május hónap első felében kelt. 1920. — IV. Béla király bemutatott oklevelére való hivatkozással, mely szerint a sági (ipolysági, Hont vm.) egyház patronatusa csakis a királyt illeti, ezen egyház jogait minden, kegyúri jog címén való beavatkozás ellen védi, az egyház népeinek csupán a királyné udvarbírája alá tartozását megerősíti, a Huntpaznan-nemzetségbeli Iacounak adott oklevél ellenében is. —D. Albe in vigília Ascensionis D. a. D. 1270. Eredetije az Orsz. Levéltárban, Dl. 710. Batthyány, Leges eccl. II. 417. Fejér, CD. V. 1. 22. Erre az oklevélre utal Pál, hontmegyei alispán 1367-1 oklevele, mely szerint IV. Béla oklevelét V. István megerősítette. (Fejér, CD. IX. 4. 104.) 1921. — a sopronmegyei íjászokat Lőrinc mesternek, volt soproni ispánnak az íjászok és Beza fia : István, akkori vámszedő perében hozott ítéletére való hivatkozással a kóró-cseber nevű borvám fizetése alól felmentvén, megparancsolja a bobut-i (Babót, Sopron vm.), ferteufeu-i (Nezsider, Sopron vm., Neusiedel, N.) és az őrök közt 1270. május 13. A pesti hegyen. 1270. (május.) 1270. május 21. Székesfehérvár. 1270. május 24. Székesfehérvár.