Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)

firmare dignaremur. Quarum tenor tal is est: (Következik IV- Béla 1266-i oklevele Dubowaprehod adományozásáról.) Nos itaque considerantes, quod idem comes Rechk in servitns eidem patri nostro exhibitis carus fűit et nobis servire poterit fideliter et devote, id, quod per ipsum patrem nostrum sibi circa premissa rite factum est, ratum habentes, litteras easdem de verbo ad verbum msertas presentibus confirmamus duplicis sigilli nostri munimine roborando. Az oklevél keltét a csonka másolatból közelebbről nem lehet meghatározni. 2234. — Hylyas fiának: Lőrincnek és Lőrinc fiának: Leustachiusnak megengedvén, hogy Scederyes (Szederjes, Udvarhely vm., Mureni, R.) és Scenkerest (Szászkeresztúr, Nagyküküllő vm., Crit, R.) nevű birtokaikat a telegdi (udvarhelyszéki) székelyek kiváltságai szerint bírják, megparancsolja a telegdi székelyeknek, hogy nevezetteket maguk közé felvegyék s mindenki ellen védelmezzék, Lőrincet és utódait pedig a vajdaság ispánságai alól bíráskodási tekintetben kiveszi. Átírta IV. László király 1279., melynek egyik példánya a M. Tud. Akadémia Könyvtárában van (Oklevelek, I. 27.), a másik pedig a Székely Oklevéltár szerint Segesvár város levéltárában. Ez utóbbi azonban a Zimmermann— Werner Urkb. szerint nem található az idézett levéltárban. Hazai okmt. VI. 244. Székely oklevéltár, III. 2. Zimmermann—Werner, Urkundenbuch, I. 108. Az akadémiai példányban az oklevél IV. László király okleveleként van átírva, illetőleg Stephanus helyett az oki. élén Ladislaus áll, de tévesen, mert az átíró oklevél narratiójában V. István király oklevelének van mondva. Az oklevél szövege azonban, valamint az átíró oklevélé is (melyben a királyi címből kimaradt «Seruie»), zavaros és hibás. V. István oklevelének záró része egészen hiányzik, úgy hogy az átíró és átírt oklevél szövegét alig lehet egymástól elválasztani. (A Székely Oklevéltárban közölt szöveg valamivel jobb, ha ugyan a javítás nem a közlőtől származik.) Minthogy azonban IV. László átíró oklevelének külseje (a pecsét is) kifogástalan s az oklevél szövege ellen — tudtommal — nem merült fel kifogás, azt kell feltennünk, hogy az átíró oklevél megfogalmazása, illetőleg tisztázása és az átírás történt nagyon gondatlanul és ellenőrzés nélkül. 2235. — Sándor bánnak érdemes szolgálataiért visszaadja Kemendeuecher (Demecser, Szabolcs vm.) földet, melyet Sándor bán vétel útján szerzett volt, de az tőle utóbb elidegeníttetett, s őt annak birtokába a Guthkeled-nemzetségből való Tiba ispán, Tiba fia és megbízott társai által beiktattatta. Tartalmilag a nagyváradi káptalan 1333. jún. 27-i oklevelében. (Orsz. Ltr., gr. Zichy-ltr. 2. 11. A. 125.) Tartalmilag : Zichy-okmt. I. 414. 2236. — Sándor bánnak adja a szabolcsmegyei Keek (Kék) birtokot, melynek birtokába őt Cuplen ispán az oklevélben írt határok közt beiktatta.