Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)

1272. már c. 22. 1272. (márc.29. előtt.) leírván e földek határait; ugyancsak a monostornak adja a kélr Thothon és három Guum (Gyón, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) nevű falut, a két Kemey falu földét (u. o.) és a Kydkeurus nevű földet, ezek határait is leírva (v. ö. IV. Bélának másik, 1264-i oklevelével, Monum. eccl. Strigon. I. 513.), továbbá az udvarnokok esztergomi földeit, a serefel-i monostor Chut és Kuchula nevű földét, Oguz udvarnok esztergomi földét, a peith-i malmot s a királyi udvarnokok Agar nevű földét ; mindezeken a földeken lakó népeket a várispánok hatósága alól igazságszolgáltatás tekintetében kivévén, a király bíráskodása alá rendeli, s a birtokokat és földeket azon tartozékokkal adja, amelyekkel azokat IV. Béla király adományozta. — D. p. m. mag. Benedicti, prep. eccl. Orod. au. n. vicecanc. dil. et f. n. Méltóságok : Fülöp esztergomi, István kalocsai érsek, Lambert egri, Jób pécsi, Fülöp váci, Pál veszprémi, Timót zágrábi, Péter erdélyi, Lodomér váradi, Dénes gyó'ri, Roland bosznai püspök, Moys nádor, Joachim szlavóniai bán, Egyed fó'kamarás, Miklós udvarbíró. Anno D. 1272. r. a. n. a. tertio (!), XII. Kai. Apr. Eredetije az esztergomi érsekség vil. levéltárában. Lad. M. no. 7. Fejér, CD. V. 1. 216. Monum. eccl. Strigon. I. 592. Károly J. Fejér vm. tört. III. 426. Kivon, és töredékek: Fejér, .CD. V. 1. 260. és V. 2. 60. (IV. Lászlónak tulajdonítva.) Magyar Sión, I. 769. Codex Strigon. I. 64. A formulák szokatlan volta, a méltóságoknak a rendes gyakorlattól eltérő felsorolása, a hibás uralkodási év a kancellárián kívüli szerkesztésre vall. Valódiságát azonban nincs okunk kétségbevonni. 2177. — megparancsolja a székesfehérvári káptalannak, hogy Timót zágrábi püspök részére, vagy a zágrábi egyház részére a szükséges oklevelekről átiratot mindenkor adni tartozzék. — D. Bude, feria II. prox. post Dominicam Reminiscere. Átírta a székesfehérvári káptalan 1272. ápr. 14. (a zágrábi érsekség levéltárában, Privilegialia, volum. I. s a zágrábi káptalan levéltárában is, fasc. 1. no. 1.) Farlati, Illyr. sacr. V. 376. Kercselich, Hist. eccl. Zagr. 44. Batthyány, Leges eccl. II. 255. (1163!) Katona, Hist. crit. VI. 595. Fejér, CD. V. 1. 231. (1272.) Tkalcic, Episc. Zagr. I. 161. Smiciklas, Cod. dipl. V. 623. 2178. — Demeter vági [de Wagh] királyi íjászt Ábrahám, Máté, Deme, Gallus és Mikus nevű társaival együtt a királyi nemes serviensek közé emeli. — D. p. m. mag. Benedicti prepos. Orod. au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1272. XI. Kai. April. regni a. n. a. secundo. Méltóságok mint a 2172. számnál, de Fülöp váci püspök királynéi kancellársága és Olivér pilisi ispán említése nélkül. Eredetije az Orsz. Levéltárban, Mánássy-ltr. Fejér, CD. V. 1. 184. Kivonatok: Századok, 1872. évf. 669. Densusianu, Documente, 370. 2179. — Loránd bán ellenében megítéli Fülöp esztergomi érseknek és örökös ispánnak a drávántúli kamarai nyereségből járó dézsmához való jogát, hivatkozással IV. Béla királynak erre vonatkozó oklevelére. — D. p. m. mag. Benedicti prepos. Orod. au. n. vicecanc. a. D. 1272. regni a. n. a. secundo. (1272.) márc. 21. Buda.