Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

(1266,? márc. 17.?) Margitsziget. 1266. márc. 20. 1266. márc. 23. 1266. márc. 23. Margitsziget. — kijelenti, hogy a (Nána-Beszter-nb.) Nana mester özvegye által, fiának, Nanának akaratából a szigeti Szűz Mária-egyháznak adományozott Sovskuth földet ő sem Demeternek, sem másnak nem adta és nem adja, sőt ez adomány birtokában az egyházat megerősíti. — D. in insula b. Virg. feria IV. ante dominicam Ramis Palmarum. Átírta a budai káptalan é. n. oklevelében : MODL. 187. sz. Wenzel, ÁUO. XI. 289. (1236 kör.) Károly J. Fejér vm. tört. V. 639. (1236 körül.) Az oklevél Karácsonyi, Hamis oki. 96. I. szerint 1256—70 közt, illetőleg 1266. körül kelt. V. ö. az 1481. sz. oklevél keltezésével. 1478a. — jóváhagyja, hogy Simon fia, Mihály mester garigi Garigfeu nevű birtokát, melyet a királytól kapott volt, 100 márka ezüstért eladta Pasca fiainak: Pongrác ispánnak és Pálnak, átadván a birtokról nyert királyi adománylevelet is; érvénytelennek nyilvánítja Tamás bán fiának: Gergelynek az adásvétel ellen emelt óvását és kiköti, hogy a vevők a birtok után ugyanazt a szolgálatot fogják teljesíteni, mint amilyet Mihály mester teljesített volt. — D. p. m. mag. Farcasii electi Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1266. XIII. Kai. Április, r. a. tricesimo primo. Másolata a Liber privilegiorum episcop. Zagrabiensis c. másolati könyv 52. 1. (A zágrábi érseki levéltárban.) Tkalcié, Episc. Zagrab. I. 130. Smiciklas, Cod. diplom. V. 372. Kivonatok : Kukuljevic, Reg. no 906. Wenzel, ÁUO. XI. 556. V. ö. az 1361. és 1480. számmal. 1479. -r- az évekkel előbb Mihály mesternek, Simon fiának adott s általa utóbb eladóvá tett Garigfeu nevű földet kezéhez visszavéve, azt Pasca fiainak, Pongrác ispánnak és Pálnak adja, Mihály mestert Pongrác és Pál által árban kellőkép kárpótoltatva. — D. p. m. mag. Farcasii electi Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1266. X. Kai. Április, r. a tricesimo primo. Másolata a Liber privilegiorum episc. Zagrab. c. másolati könyv 52. 1. Tkalcié, Episc. Zagr. I. 131. Smiciklas, Cod. dipl. V. 373. Kivonat: Wenzel, ÁUO. XI. 556. " Az oklevél tartalma részben ellentmondásban van a márc. 20-i oklevéllel. De lehetséges, hogy az épen ott említett óvás következtében kérték így, adomány formájában az újabb intézkedést, hogy az óvás ekként egészen alaptalanná váljék. 1480. — István ifj. királlyal kibékülvén, a megelőző megállapodásokon felül meghatározza az egymás emberei közt felmerülő ügyekben való kölcsönös bíráskodás módjára és idejére, az egymás báróinak és servienseinek népeitől való collectaszedésnek, a népek várépítési munkára kényszerítésének, tőlük fuvar és szállás követelésének tilalmára, illetőleg módjára, egymás kúnjainak, báróinak és servienseinek el nem csalogatására, az átszökő bűnösök kölcsönös megbüntetésére vonatkozó megállapításokat; a király, a királyné, Béla herceg és Anna hercegnő Ígérik, hogy az ifjabb királlyal és hozzátartozóival a békét megtartják, István ifj. király pedig hasonlót igér a nevezettekkel s (macsói) Béla hg.-gel, a cseh királlyal, Boleszló krakói, Boleszló