Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

Kiadva: Hazai okmánytár, VI. 121. Kivonat: Századok, 1870. 606. Karácsonyi (Hamis oki. 25. 1.) hamisnak állapítja meg az oklevelet Demeter alkancellársága, a hibás uraik, év és a — szerinte — XIV. századi stylus miatt. Ám szószerint ugyanezt a záró részt találjuk IV. Bélának egy eredetiben maradt oklevelében is (Hazai okmt. VIII. 96.). Az utóbbi eredeti oklevél keltezési ellentmondását (lásd 1269. ápr. 8.) megfejthetőnek, illetőleg magyarázhatónak tartom. Ez esetleg a jelen (1401. sz.) oklevél datumának hasonló magyarázatát tenné lehetővé. Azonban ugyanannak a tévedésnek az ismétlődése, ha nem lehetetlen is, kevéssé valószínű. A mellett itt csak XIV. századi átiratokból ismert oklevélről van szó, amely stylusa miatt — Karácsonyi szerint — a valódi oklevelekkel ellentétbejut. (Karácsonyi ezt bővebben nem fejti ki.) Az igaz, hogy ennek az oklevélnek a szövegében ekkor még kevésbbé szokásos kitételek vannak. (. . qua ceíeri naturales nobiles regni nostri suas possessiones possident stb.) Ezért valószínű, hogy ez az oklevél az említett másik oklevél felhasználásával készült, amellyel nemcsak a záró részben (In cuius rei . . . szavaktól végig), hanem a bevezető részben is egyezik. Más kérdés, hogy a hamisító a XIV. században hogyan jutott hozzá ehhez az idegen tárgyú másik oklevélhez. Erre a kérdésre nem tudok feleletet adni, s ezért a bizonyítást nem is tartom teljes erejűnek, annál kevésbbé, mert a hamisítás célját és alkalmát sem tudjuk közelebbről megjelölni. 1401. 1264. — Moys mester somogyi és bihari ispánnak meg a csázmai káptalannak okleveleire ápr. 10. való hivatkozás mellett Simonnak, Salamon fiának adja a Predemych nevű chezmicei földet, mely egykor Danych fiai: Danych és Guruzlou, meg Jurk fia Brasan somogyi chezmicei várjobbágyoknak birtokában volt, s ezek azt magyar I Hungarusl Salamonnak, Gallus fiának eladták, kiről a birtok magszakadás folytán a királyra szállott; leírja Predemych föld határait Moys mester és a csázmai káptalan oklevele nyomán. — D. p. m. mag. Farkasii electi Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1264. IV. Id. Április, r. a. vicesimo nono. Átírta V. István király 1270. máj. 27. — IV. László király 1273. márc. 1. (A Rajki-cs. levéltárában a M. Nemz. Múzeum lvt.) Győri tört. és rég. füzetek, II. 299. Smiciklas, Cod. dipl. V. 294. Kivonat: Vjesnik, IX. 18. V. ö. Smiciklas, V. 253. 1402. 1264. — Lőrinc királyi udvarbíró és mosonyi ispánnak a király veje: Ratiszló halicsi hg. ápr. 13. szolgálatában, a ruthének ellen Iroslo vára alatt, majd Ratiszlónak Dániel ruthén király elleni csatájában, utóbb IV. Béla királynak Frigyes osztrák és stájer herceg ellen viselt hadjáratában, továbbá Parduch, Karchalag vára és Zrinhous alatt, valamint a cseh király ellen viselt háború idejében a szörényi bánságnak a bolgárok ellen való megvédésével szerzett érdemeiért a baranyamegyei Rend, Henche és Letnuk falvakat adja tartozékaikkal. — D. p. m. mag. Farcasii electi Albensis eccl. au. n. vicecanc. dil. ac fid. n. a. D. 1264. Id. Április, r. a. vicesimo nono. Eredetije: MODL. 559. Fejér, CD. IV. 3. 196. Densusianu, Documente, 315. Kivonatok és töredékek: Bél, Not. Hung. V. 16. Katona, Hist. crit. VI. 424. Fejér, CD. IV. 1. 396. (1245.) Pesty, A szörényi bánság, III. 5. 1403.