Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

— Vydas turuchi nemesnek ad egy ekeföldet a két Jezernica patak között. Fejér, CD. VI. 2. 385. Lásd 1256. évszámmal az 1129. szám alatt. — átírja és megerősíti II. Andrásnak 1217-i, Wruzt a serviensek közé emelő oklevelét; Wruz fiainak Kyuskolusd földet adja. Wenzel, ÁUO. XI. 479. Lásd hátrább, 1263. évszámmal. t — Perchinus ispánnak a Velencéből való árúszállítással tett szolgálataiért és a királynak 120 márka tartozása fejében a morochai várhoz tartozó Glaunicha földet adományozza tartozékaival, melyen Welezlaus és rokonai laktak, kiemelve a báróknak, érsekeknek és püspököknek hozzájárulását, s a jobbágyokat (?) a morochai és egyéb várak szolgálatából kivéve (?) — D. p. m. mag. Smaragdi, prepos. Alb. au. n. vicecanc. a. D. 1260. r. a. vigesimo octavo. Átírta a székesfehérvári kápt. 1329. jan. 13. (MODL. 504.) Wenzel, ÁUO. VII. 520. Smiciklas, Cod. dipl. V. 185. Kivonatok: Fejér, CD. IV. 2. 414. (1256.) Kukuljevié, Reg. n« 801. Az oklevelet az összeegyeztethetetlen dalum-részek miatt s XIV. századi nyelvezete miatt Karácsonyi (Hamis oki. 20. 1.) hamisnak mondja. Glaunichának Perchinus részére történt adományozásáról szól a zágrábi káptalan 1256-i oklevele (olv. 1085. sz.); a káptalani oklevél az elvégzett beiktatásról szól. Bármilyen aggodalomkeltő egyszerre két adatnak elrontott voltát feltenni, IV. Béla oklevelét, az évszámot és az uralkodási évet is az átírás hibájának tekintve, Smaragdus címei alapján 1256. szept.—1257. ápr. közé tehetnők. Ám a zágrábi kápt. oklevelének kelte 1256. ápr. 30. Miért nincs hát a királyi oklevélben a beiktatás megemlítve? Még súlyosabb, hogy Glaunicha adományozását IV. László 1275-ben megerősítette ugyan (Smiciklas, VI. 122.), de nem IV. Bélának, hanem V. Istvánnak adományáról beszél, IV. Bélát nem is említi. A IV. László eredetiben maradt s teljesen kifogástalan oklevelében is hiba volna? A megoldást valószínűleg IV. László 1279-i oklevele nyomán kell keresnünk (Smiciklas, VI. 329.). Perchinus halála után birtokait rokonai kapták, s valószínűleg ebből származó bonyodalmak tették szükségessé IV. Béla hiányzó oklevelének előmutatását a XIV. században. (1330-ban a zágrábi kápt. 1256-i oklevelét is átíratták; Smiciklas, IX. 529.) — Ez a magyarázat ugyan nem minden irányban kielégítő, de nagyjában mégis elegendő arra, hogy Karácsonyinak fent idézett megállapítását, mint az adott körülmények közt a legvalószínűbbet elfogadhatóvá tegye. V. ö. 1228. sz. 1251. t — weglai Feldrick és Bertalan nemeseknek a tatárjáráskor szerzett érdemeikért s 20,000 márkánál többet kitevő pénzbeli ajándékukért Mária királynénak s a báróknak tanácsára Zengg [Scen] várost adományozza a vámokkal s egyéb tartozékokkal, és ha az egyiknek örököse ne,n volna, a birtokolást a másik örökösének biztosítja. — D. p. m. discr. v. mag. Farkasii electi Alb. au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1260. regni a. vigesimo. Átírta I. Károly király 1322. okt. 8. — u. az 1323. nov. 6. (MODL. 34,003.) — N. Lajos király 1350. febr. 18. — Zsigmond király 1392. nov. 11. (MODL. 33,097.) 1260. 1260. 1260. 1260.