Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

Kivonatban kiadva: Fejér, CD. IV. 2. 522. (1259.) és VI. 2. 415. (1269. IV. Lászlónak tulajdonítva.) Tört. Tár, 1904. 81. A helyes évszámot az uralkodási év határozza meg. 1224. — az egykori Nyulakszigetén domonkosrendi zárdát alapítván, s oda leányát, Margit asszonyt az apácák közé helyezvén, a zárdának adományozza Ó-Pest mellett [prope villám veteris Pest, v. ö. Csánki, I. 23.1 Vzlar és Sul, Rákos mellett Cinkota [Scyngata], Nemus és Nogus, továbbá Akusnyre mellett Vkurd földet, tartozékaikkal. — D. p. m. mag. Pauli electi Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. anno D. 1259. regni a. vicesimo quarto. Eredetije: MODL. 492. Átírta: István ifj. király 1264. (MODL. 539.) — V. István király 1270. — Zsigmond király 1420. (MODL. 499.) Pray, Vita s. Elizabeth, 224. Schmitth, Episc. Agr. I. 174. Katona, Hist. crit. VI. 283. Fejér, CD. IV. 2. 486. Wenzel, ÁUO. XI. 458. Pál alkancellárnak választott székesfehérvári prépostként említése, holott ő még 1260. augusztus 14. és 15-én is pozsonyi prépostként szerepel (lásd az 1239. és 1240. számokat), valamint a cikornyás fogalmazat az oklevelet gyanússá teheti. Ámde az eredeti oklevél külső sajátságai s főkép ekkoriban más oklevelekből is ismeretes írása föltétlenül a valódiság mellett szólnak. 1259-ből még egy eredeti oklevél van, mely Pált székesfehérvári electusnak írja (lásd az 1226. számot). Ismert kéztől származó írása ezt is valódinak mutatja, bár uralkodási éve is hibás. Ennek az utóbbi oklevélnek keltében az évszám az eredeti kéz által javítva van, ilyfélekép: Q°n nono, ahol a Q javítva van L-ből s utána az n rasurán. Ez a javítgatás azt a feltevést engedi meg, hogy az oklevelet szándékosan visszadatálták, s valószínűleg a „vicesimo" uralkodási év után is kellett volna még valaminek (a szám egyesének) jönnie, ami azonban elmaradt. Ilyen visszadatálást tehetünk fel a másik oklevélről is. Ekként mind a két oklevélre nézve kielégítő magyarázatnak látszik, hogy akkor állították ki őket, amikor Pál alkancellár már választott fehérvári prépost volt s a cím az akkori viszonyoknak megfelelő, dátumként azonban mind a kettőbe korábbi évszámot írtak, bizonyára az intézkedésnek megfelelően. (A királyi címben Wenzelnél olvasható Bulgarie az eredetiben nincs meg.) 1225. — Premyslnek és testvérének Nosknak, trencséni várjobbágyoknak a tatárjáráskor Bogumerius trencséni ispán oldalán a trencséni vár és a határok megvédésében, majd a morvaországi hadjáratban a király vejének, Rozyslaus (1 alább: Rocizlaus) hercegnek seregében tett szolgálataikért, mikor is Nosk elesett, Premyslt és Nosk fiait: S[er?]adokot és Balázst a királyi serviensek közé emeli, megengedve nekik a király házában arany szabadság élvezését; ezenfelül a trencsénmegyei Dulow földet adja nekik, leírva ennek határait a Benedek királynői tárnokmester trencséni ispán által végzett beiktatás alapján, és Premysl kérésére ennek mint gyermektelennek birtokait nevezett unokaöccseinek [fratresl adja át. — D. p. m. Pauli electi Albensis eccl. au. n. vicecanc. dil. et f. n. anno D. 1259. regni a. vicesimo. (!) Eredetije a M. Tudom. Akadémia kézirattárában (I. cs. 11. sz.) Hazai okmánytár, VI. 97. 1259. 1259.