Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.)

1258. márc. 9. 1258. ápr. 14. — a Becha—Gregor-nemzetségből való János ispán fia Apa, Demeter fia Dénes, továbbá János, Erney és Lőrinc mester szenternei [S. Irenei] prépost, másfelől ugyanazon nemzetségbeli Becha fia Dénes ispán és Lőrinc fia Lőrinc között a peturmonusturai és dyenusmonusturai egyház kegyurasága és Taman föld birtoka ügyében, mely utóbbi egykor a Both ispáné volt, az István ifj. király és a főurak közbenjárásával párviadal helyett létrejött egyezséget az oklevélben foglalt feltételek mellett megerősíti. — D. p. m. mag. Smaragdi au. n. vicecanc. electi Coloc. dil. et f. n. a. D. 1258. VII. Idus Mártii, r. a. vicesimo tertio. Eredetije: MODL. 470. Pray, Hierarch. II. 383. 1. c) jegyzet. Katona, Hist. crit. VI. 277. Wagner, Collectanea. IV. 5. Fejér, CD. IV. 2.461. és VII. 4. 120. Történeti Lapok, 1874. 395. Kivonatok: Lehotzky, Stemmat. II. 12. Kukuljevié, Reg. n° 752. 1178. — Favus apát kérésére jóváhagyja, hogy Marcellus fia Sándor a királytól Mortun nevű pozsonymegyei földéért cserében kapott Durug nevű 5 ekeföldét, mely előbb a pozsonyi és a mosonyi váré volt, a szentmártoni monostornak eladta, és a birtokról szóló királyi oklevelet is (lásd ezt a 976. sz. alatt) átadta az apátnak. — D. p. m. mag. Smaragdi, ven. electi eccl. Coloc. dil. et f. n. au. n. vicecanc. a. D. 1258. XVIII. Kai. Madii, r. a. vigesimo tertio. Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. (Capsa IX. D.) Kivonata bentvan a pannonhalmi XIV. sz. registrumban, fol. II. X. Wenzel, ÁUO. II. 297. Pannonhalmi rendtört. II. 301. Kivonatok: Hazai okmt. I. 36. Sztachovits, Registrum, XIX. Pannonhalmi rendtört. 11.254. 1179. 1258. — jóváhagyja, hogy a német Seueridus ispán a királytól kapott kezűi, a szolgaápr. 17. győri és bánai [Banya] várhoz tartozott földnek az oklevélben meghatározott részét Marcellus ispán fiainak, Marcellus ispánnak és Eliásnak, valamint a komáromi vár Simon és Symuna nevű jobbágyainak 10 márka ezüstért eladta, s a vevők a birtokon megosztoztak. — D. p. m. mag. Smaragdi prepos. Albensis, electi eccl. Coloc. au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1258. XV. Kai. Maii, r. a. vicesimo tertio. Eredetije: MODL. 471. Fejér, CD. VI. 2. 384. és X. 3. 253. Fejérnél (VI. 2. 385.) a Salic név a scilicet szó hibás olvasásából keletkezett. V. ö. az 1118. sz. 1180. (1258. *- oklevelét, mellyel a szepesi Nadosth földet censusfizetés kötelezettségével a jún. 15. szláv hospeseknek adta, említi IV. Béla 1258. június 15. (1182. szám.) (Fejér, CD. előtt ) IV. 2. 463.) 1181. 1258. — a szepesi Nadosth földből előbb bizonyos Corrardus által birt 4 ekeföldet jún. 15. Geubulinus és Termanus testvéreknek ad, megállapítva, hogy ezért censusul évenkint egy fertő aranyat fizessenek, és a terragiumot fizető többi szepesiek szabadságát élvezzék; az assignálást M(átyás) szepesi prépost és Detrik zólyomi és szepesi ispán végezte, és az utóbbinak írásbeli jelentése alapján az oklevél a határokat is leírja. — D. p. m. mag. Smaragdi, electi Coloc. au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. 1258. XVII. Kai. Julii, r. a. vicesimo tertio.