Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

Fejér. CD. IV. 2. 14. és VII. 5. 278. Monum. Strigon. I. 374. Facsim. részlet u. o. tab. III. Az esztergomi főkápt. birtokainak okmt. 21. Kivonatok: Magyar Sión, II. 530. Codex Strigon. II. 57. 895. 1248. — Namazlonak s fiainak, Tamás, Iwans, Bertalan és Miklósnak a túrócmegyei And (? Fejérnél: terra Andreae) földből 5 ekealjat ad azzal a kötelezettséggel, hogy a többi jobbágyfiak módján fejenkint tartoznak a király seregében szolgálni. — Anno gr. 1248. r. a. quartodecimo. Tartalmilag átírva a túróci registrum 47. §-ában. Kivonatban: Fejér, CD. IV. 2. 36. és Tört. Tár, 1904. 79. 896. 1248. — Bosinnak és fiainak, Sevislau, Púnak, Milath, Bohuta és Bohuret-nek, főkép a tatárjáráskor tett szolgálataikért, a Wrbicha és Okolichna föld közt fekvő 3 ekeföldet adja; leírja a határokat a beiktatást végző Miko zólyomi ispán jelentése szerint, s Bosint és fiait adózási és igazságügyi tekintetben csupán csak a zólyomi ispán alá rendeli. — D. p. m. dil. et fid. venerab. Benedicti archiep. Coloc. au. n. cancell. anno D. 1248. Átírta IV. László király 1276. júl. 26. (Wenzel szerint az Okolicsányi-cs. levéltárában. Wenzel, ÁUO. VII. 258. Az oklevél valódiságát a salutatio előtt kitett in perpetuum, a zólyomi ispánra vonatkozólag alkalmazott rogando et mandando kitétel és az ispánnak in secula seculorum következő utódainak emlegetése, úgyszintén a széleskörű exemtiok gyanússá teszik. 897. 1248. — (egyebek közt) leírja a komáromi várhoz tartozó Árpa falu határait. — Anno ab inc. D. 1248. Részlete átírva a budai káptalan 1378. jún. 2-i oklevelében, melyet tartalmilag írt át Szepesi Jakab országbíró 1380. {Fejér ismeretlen helyről közölte.) Töredékét kiadta Fejér, CD. VII. 3. 31. és 145. A Fejérnél a budai káptalan átiratából közölt részlet, mint erre Karácsonyi (Hemis oki. 54. I.) helyesen utalt, IV, Béla király 1268-i, Walier ispán javára szóló okleveléből való. 1248. t— Detrik királyi serviensnek, Mohol fiának különböző hadjáratokban, főképen azonban a tatárokkal a Sajónál vívott ütközetben a király megmentése által szerzett érdemeiért a gyepükön túl Sárosmegyében a lengyel határon fekvő vadászterületet Bachmezey, Torkueley és Weresalma néven nem mint királyi adományt, hanem mint örökölt szállásbirtokot adományozza, oda őt személyesen bevezette, az oklevélben leírt határok között. — D. a. gr. 1248. r. a. quartodecimo. Átírta: 1. az egri káptalan k. n. oklevelében, s ezt I. Károly király 1320. márc. 29. (A Péchy-családnak a M. Nemz. Múzeumban letett levéltárában.) 2. Az egri káptalan 1288. — u. az 1349. jan. 11. (A M. Tudom. Akadémia lvtárában, Oklevelek, I. köt. 3. sz.) Wagner. Diplom. Sáros. 281. Katona, Hist. crit. VI. 126. Bárdosy, Supplem. 44. Fejér, CD. IV. 2. 11. Hazai Okmt. VII. 37. Kivonat: Századok, 1881. 70. és A p. Péchy-cs. lvt. lajstr. 1. Hamis. Olv. Klebelsberg-Emlékkönyv, 232. 1. 898.