Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

1244. (okt. 15. után.) Nomoy falunál. 1244. okt. 23. 1244. okt. 26. Segesd. Hamis, olv. Karácsonyi, Hamis oki. 16. Az oklevelet nemcsak az elveszett Litteralia instrumenta-ra való hivatkozás, Kálmán hercegnek élőként feltüntetése és a hibás uralkodási év (mely 1240-re természetesen még helytelenebb,) mutatja valóban hamisnak, hanem írása is. V. ö. az 1245. aug. 12-i oklevéllel. 782. — Ovwar földjét, hol régente vár állott, Mod ispánnak és fiának, Tamásnak, továbbá Márton, Mixa, Silvester, Jacobsa, Hertenig, Roland és más, Chem-nemzetségbeli servienseknek adja vár építése céljából s a föld határait leírja a beiktatást végző Henrik vasvári ispán jelentése szerint. — D. Apud villám Nomoy in partibus Zegerie, a. d. inc. 1244. IV. Id. Febr. r. a. decimo. Eredetije a hg. Batthyány-cs. körmendi levéltárában. (Acta antiqua, alm. I. lad. 9. no 1.) Wenzel, ÁUO. VII. 161. Karácsonyi (Hamis oki. 53.) a keltezés helye és a 10. uralkodási év alapján 1245-re teszi az oklevelet. Ámde az eredeti oklevélben 1244. évszám van, s az itineraiium is kevéssé támogatja az oklevél keltének 1245 febr. 10-ére tételét. Mert igaz ugyan, hogy IV. Béla király 1245 áprilisában Brebírben járt, ámde ebből még aligha következtethetjük joggal, hogy már febr. 10-én is a délvidéken lett volna. A kérdés megoldását az oklevél eredetijén a dátumsor gondosabb megfigyelése segíti elő. Itt ugyanis a napi kelet — a tintának elütő, frissebb színéről ítélve — utólagosan van az eredetileg üresen hagyott helyre beírva, mint ez akkoriban elég gyakori eset. Lehetséges tehát, hogy az oklevelet még 1244-ben állították ki, (az uralkodási év tanúsága szerint október 14. után), de valami okból csak hónapok múlva történt a megpecsételés és kézbesítés, melynek napját anélkül vezették az üresen hagyott helyre, hogy a többi időadattal való ellenkezését javították volna. A keltezés tehát nem egységes. 1244. október második felében nem valószínűtlen egy rövid zagoriai tartózkodás feltevése; okt. 11-én a király Zalavár mellett van, 26-án (valószínűleg már a délvidékről visszajövet) Segesden, 28-án a zalamegyei Komáromban, 31-én ismét Zalán. Október 15. és 26. közé eshetett a zagoriai tartózkodás, mikorra a 10. uralkodási év is helyes. 783. — az örökös nélkül elhunyt Meffriknek túrócmegyei Rakouch nevű földét hű szolgálataiért Cherneknek adja, s a Thetus ispán által végzett beiktatás alapján leírja a birtok határait. — Anno gr. D. 1244. X. Kai. Nov. (a túróci registrum szerint: Dec.) r. a. decimo. Hitelesített másolata Wenzel szerint Beniczky Márton levéltárában volt Pribócon. (Túrócm.) Tartalmi átirata a túróci registrum 26. §. Wenzel, ÁUO. VII. 165. Kivonat: Tört. Tár, 1904. 78. 784. — megerősíti Bothos fiait, Lászlót, Jánost (és) Ouodykort (?), valamint a Choc(?)nemzetségbeli Achilles fiait, Istvánt, Choc-ot(?), Mártont, Semet a nekik Kálmán néhai sziavon herceg által a tőlük elvett és a segusdi birtokhoz csatolt birtokért a vásárral, adó- és báni szállásmentességgel cserében adott Lusa, Búgna és