Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

1256. — visszavonva azt a cserét, melyet még István esztergomi érsekkel az ottani dec. 17. királyi palotára és az érsek várára vonatkozólag tett (lásd a 902. számot), a palotát az érseknek örökadományként adja, a polgárok számára pedig a régi helyet jelöli ki építkezésre. — D. p. m. dil. et fid. mag. Smaragdi prepos. Albensis (I a vicecanc. hiányzik), a. D. 1256. XVI. Kai. Januarii, r. a. vigesimo secundo. Eredetije az esztergomi érsekség vil. levéltárában. (Lad. J. 4.) Fejér, CD. IV. 2. 374. Monum. Sírigon. I. 439. Kivonatok s töredékek: Fejér, CD. IV. 2. 413. Magyar Sión, I. 614. Codex Strigon. I. 44. Az oklevél kiállításában (elején másfél sor uncialisokkal írva), s méginkább szövegében (íráshibák, Smaragdus alkancellár voltának hiánya, szokatlan fogalmazat) feltűnő körülmények, valamint a szintén kifogásolható, 660. sz. oklevéllel való összefüggés az oklevél megbízhatósága ellen gyanút kelt. Azonban a kétségtelenül valódi, 902. sz. oklevéllel való kapcsolata folytán a valódiság kétségbe vonása helyett inkább azt kell feltennünk, hogy ezt az 1256-i oklevelet (s talán a 660. számút is) az esztergomi érsek embere fogalmazta (legalább a contextust) és írta is, csak a megpecsételés történt a királyi kancelláriában. 1125. 1256. — bizonyítja, hogy előtte egyfelől Belinyk fiának Kelemenus bánnak fiai: Pongrác, dec. 17. Chumur, Izsák és Elek, másfelől ugyancsak Belinyk fiának Woffa ispánnak fiai: Chanad ispán, Barlabás és Fülöp — fiaik nevében is — a Tisza, a Temes, a Borswa és a Maros mellett és Erdélyben fekvő felsorolt birtokaikon, továbbá a Thembes szigeti, a kanisai és a kemenchei monostorokon s ezek tartozékain megosztoztak, az orozlanusi monostort az egész nemzetség közös birtokául hagyták, Belinyk testvérének pedig, Boguzlonak unokáinak [nepotibus], ú. m. Kechele fiainak Chanad és Tamásnak, Tódor fiainak Mihály és Weytehnek s Chemu fiainak Lőrinc és Gergelynek bizonyos csanád-, temes- és szerémmegyei, Macsó [Makó] kerületi, vasvár-, győr- és mosonymegyei birtokokat engedtek át a megállapított feltételek mellett. — D. p. m. dil. n. et f. mag. Smaragdi, prepos. Albensis, au. n. vicecanc. a. D. 1256. XVI. Kai. Januarii, r. a. vicesimo secundo. Eredetije a Történelmi Tár szerint az Erdélyi Múzeum oklevélgyűjteményében. Átírta IV. László 1284. nov. 26. — I. Mátyás 1484. — János Zsigmond 1570. — Báthory István 1572. (MODL. 322.) Wenzel, ÁUO. VII. 429. Kivonatok: Tört. Tár, 1889. 525. Magyarorsz. melléktartom, oklvt. II. 4. Szabó K., Az Erdélyi Múzeum eredeti oki. kivonata, 6. 1. 1126. 1256. — Hotynnak és társainak: Hene, Zustomel, Jacob, Basan, Holata, Kocha és Baasnak, a király zólyomi kertészeinek [? custodes hortus] adja a honti várhoz tartozó Zud nevű 10 ekeföldet, Dubak ispán által jelöltetve azt ki számukra. — D. p. m. dil. et f. n. Smaragdi, Albensis prepos. au. n. vicecanc. a. D. 1256. Katona, Hist. crit. VI. 255. (csonkán.) Fejér, CD. IV. 2. 394. (csonkán.) Schmauk, Supplementum, II. 9. (A leleszi konvent átiratából.) 1127.