Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

(1253 körül.) Esztergom. A kivonat szövegéből nem lűnik ki, hogy királyi oklevélről van-e szó. Valószínűleg Mária királyné 1258-i oklevelének elrontott kivonatával van dolgunk (Wenzel, ÁUO. XI. 445.), hol azonban Beluch, Sewa és Otrochk a tulajdonosok nevei, a föld neve pedig Ozyawicha. (1254 előtt.) — megparancsolja Mihály sárosi ispánnak, hogy Vra és Zombat királyi servienseket iktassa be és védje a nekik adományozott Silwan föld birtokában. — D. Strigonii. Eredetije a pécsi püspökség levéltárában. (Cimel. I. 3.) Fejér, CD. VII. 1. 144.(11. Béla királynak tulajdonítva) .és kivon. VII. 1. 298. (1253 körül.) Kivonatok: Tudom. Gyűjtemény, 1821. IV. 101. Monum. Strigon. I. 411. A Tört. Szemle 1916. 51. 1. Erdélyi L. kifogást emel ellene (mint II. Béla király oklevele * ellen), Tagányi pedig u. o. 595. 1. jegyzetében hamisnak mondja a kétségtelenül hamis 1270-i (Wenzel, ÁUO. VIII. 296.) oklevéllel való összefüggése miatt. Azonban IV. Béla keltezetlen oklevelének eredetije formailag valódinak mutatkozik; írását IV. Béla 1248. márc. 28-i oklevele Írójának (fejlettebb s cursivjellegű) írásaként ismerjük fel. így, bár az oklevél fogalmazata igen fejlettnek mutatkozik, hamis volta annál kevésbbé tekinthető bebizonyítottnak, mert az 1270-i hamisítvány nem is erre a mandatumra, hanem Béla király privilégiumára hivatkozik, s az 1270-ben Fvlscilua-nak nevezett adományföld határainak leírását adja és azonfelül újabb adományt is tartalmaz. Úgy látszik, hogy éppen a (valószínűleg bővített) határleírás és az állítólagos újabb adomány volt az 1270-i hamisítvány készítésének az oka, amiből azonban IV. Béla mandatumának hamis volta nem következik. Fejérnek (a sárosi ispán nevére alapított) keletmeghatározása (v. ö. Fejér, CD. IV. 2. 205. Wenzel, ÁUO. VII. 361. stb.) elfogadható. 1003. 1254. jan. 15. 1254. márc. 24. — a vasvári káptalannak a tőle elvett s a dominikánusoknak adott területért [area] kárpótlásul a vasvári várnak Lapsa nevű két ekeföldét adja s ennek határait leírja. Átirata — csonkán — Roland nádor 1254. szept. 29-i oklevelében. (A vasvár—szombathelyi káptalan levéltárában. Acta capit. tang. I. 13.) Wenzel, ÁUO. VII. 151. Hazai okmt. IV. 27. 1004. — átírja II. András királynak 1227-ben kelt, a Nopoc-mezte-nemzetségbeliek részére szóló, Kálmán királynak adománylevelét tarfalmazó s Gemelchen földet adományozó oklevelét. Fejér, CD. IV. 2. 235. Lásd 1250. jan. 9-i kelettel a 922. szám alatt. — megerősíti a szepesi sumugfalusi szászokat az ottani királvi pecérektől [caniferi] vásárolt föld birtokában, megállapítva, hogy úgy ők, mint az ezután ide települendők ugyanolyan szolgálatot tartoznak teljesíteni, mint a sumugi pecérek; földjüket más, hasonló szabadságokat élvező embernek vagy vendégtelepesnek eladhatják, és csakis ispánjuk vagy centuriojuk bíráskodhatik felettük a többi szepesi szászok szokásai szerint. — D. a. D. 1254. IX. Kai. Április, r. a. decimo nono. Eredetije: MODL. 2514. Wagner, Anal. Scepus. I. 188. (másolatból.) Katona, Hist. crit. VI. 212. Bárdosy, Supplementum, 61. Schlözer, Krit. Sammlung, 300. Fejér, CD. IV. 2. 211. Kivonat: Csáky-oklvt. I. 2. 1005.