Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.)

1251. nov. 2. 1251. nov. 17. 1251. nov. 23. libertás in posterum inconcussa permaneat, nec unquam ratione prioris libertatis (I) a comite castri predicti pro tempore constituti seu ab aliis impetantur vei molestentur aut aggraventur, in perpetuam firmitatem eisdem presentes concessimus litteras dupplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum anno ab incarnatione Domini millesimo ducentesimo quinquagesimo primo, regni autem nostri anno sextodecimo. Bár az uralkodási évet 1251-ben okt. 14. után is 16-nak írták, mégis ezt az oklevelet inkább okt. 14. előtti időre tehetjük. V. ö. az 1259. nov. 18-i oklevéllel. (Wenzel, ÁUO. VII. 505.) 955. megerősíti a Brebiriek privilégiumait. Anno 1251. IV. Non. Nov. Farlati, 111. Sacr. III. 278. után említi Katona, Hist. crit. VI. 147. Minthogy azonban ennek az oklevélnek nincs másutt nyoma, itt valószínűleg az 1251. nov. 23-i oklevélre való téves utalással van dolgunk, amint téves u. o. a sebenicoiak kiváltságait megerősítő oklevélre való utalás is, mely helyesen 1251. nov. 24-re értendő. — Erne mester varasdi [Worost] ispánnak a 928. sz. oklevéllel egyezően felsorolt érdemeiért négy szlavóniai falut ad Varasdmegyében, azért is, mert Erne főlovászmesterségét a király a varasdi ispánsággal cserélte fel, s e falvak határait a birtokbavezetést teljesítő Tamás herusueui (!) ispán jelentése alapján leírja. — D. a. ab incD. 1251. XV. Kai. Decembris, r. a. sextodecimo^/DF l^TjO (V Átírta: L Zsigmond király 1409. júl. 25?(MODL. 34,001.) 2. A csázmai káptalan 1409. (A hg. Batthyány-család körmendi lvt. Acta ant. IV. 2. 80.) 3. Zsigmond király 1418. ápr. 22. (Varasd város lvt.) Kukuljevié, Borba Hrvata, 100. és 103. 1. Wenzel, ÁUO. VII. 321. Smiciklas, Cod. dipl. IV. 463. Kivonat: Kukuljevic, Reg. n° 612. Az oklevelet a vele nagyrészében szó szerint egyező 1250. júl. 7-i oklevél alapján fogalmazták. — Az uralkodási év az 1251. okt. 14. után kiadott többi oklevélben (az eredetiekben is) hibás. 956. — István sziavon bánnak, ki előbb a király öccsének, András hercegnek, majd ennek halála után a királyhoz csatlakozva a királynak a tatárjáráskor a (sajói) ütközetben és a tengerparton, továbbá az osztrák herceg ellen viselt hadjáratban és egyéb alkalmakkor is hű szolgálatokat tett, s ezért országbíró és nyitrai ispán, majd nádor és somogyi ispán, végül sziavon bán lett, mely tisztében a hűtlenek megfékezése iránt tevékenyen működött, Szalath, továbbá Grahova és Verh birtokokat adja. — D. p. m. ven. patr. Benedicti archiep. Coloc. au. n. cancell. Méltóságok: István esztergomi érsek, Basilius csanádi, Gallus erdélyi, Zelandus veszprémi, Heymo váci, Fülöp zágrábi, Lampert egri, Achilles pécsi, Artolphus győri, Vince váradi püspök, Jób mester székesfehérvári prépost alkancellár, Roland nádor pozsonyi ispán, István sziavon bán, Chak tárnokmester soproni, Lőrinc erdélyi vajda valkói, Pál királyi udvarbíró zalai, Dénes szolnoki, Henrik somogyi ispánok, Miklós főasztalnok, Bagón főpohárnok banai ispán, Moys marescalcus, Benedek mosonyi, Miklós vasvári, Detrik győri [Zavariensi], Ernei varasdi ispán. Anno D. 1251. IX. Kai. Decembr. r. a. sextodecimo. Másolata: Mikoczy, Banorum Dalm. Cro. et Slav. series c. kézir. 77. 1. (A délszláv akadémia zágrábi levéltárában.)