Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 1. füzet. (Budapest, 1923.)
Az oklevél tárgyának és az oklevéladás indokainak rövidre fogott megjelölése mellett felvettem a kivonatba minden köztörténeti szempontból fontosabbnak látszó tulajdonnevet, főképen a dignitariusok neveit, kivévén a határleírásokban szereplőket. A szolgák stb. s olykor a nagyobbszámú birtoknevek is csak számszerint vannak feltüntetve. A dignitariusok neveinek felsorolása úgy történeti, mint oklevéltani és kritikai szempontból is fontos lévén, szükségesnek tartottam a XII. századi oklevelekben szereplő tanúknak s a XII. század vége óta a záradékban felsorolt méltóságoknak neveit is felvenni. Ugyancsak a kritika szempontjai okolják meg a keltezési formulának legalább erősen rövidített alakban való közlését is. Ahol a tulajdonnevek alakja, vagy a záraiéki formula adatai a nyomtatott kiadásokban olvasható adatoktól eltérnek, ott az eredeti (vagy az átírt) oklevél szövege volt az irányadó, tehát a regestában található adat a helyes (a kiadás hibás adataival szemben), még ha erre nézve nincs is külön megjegyzés. Nem lehetett azonban ezt az elvet forma tekintetében is alkalmazni a keltezési záradéknál. Bizonyára fel fog tűnni, hogy az erősen rövidített keltezési záradékban az évszámot arab számjegyekkel adom vissza, mi természetesen nem felel meg a kor gyakorlatának s az oklevélszövegek közlésében erre vonatkozó szabályoknak sem. Ámde a regesta célja egészen más, mint a szövegközlésé. A záradéknak teljes és hű közlése a regestában lehetetlen is, szükségtelen is volt. A záradéknak alakilag is hű közlésére való törekvést semmi sem indokolhatta; hiszen a cél csupán az adatok tárgyi hűségének ellenőrzése volta kiadások hibáival szemben. S ha már éppen ezért az erősen rövidítve közölt záradékban az évszámot, mely az oklevelekben igen gyakran teljesen vagy részben szóval van kiírva, szintén a lehetőségig rövid alakban kellett közölnöm, nem láttam be, hogy miért volna helytelen a (nagyobb számoknál) kevésbbé áttekinthető római számjegyek helyett arab számjegyek alkalmazása; s nem hiszem, hogy eljárásomnak oklevélkritikai szempontból bármiféle hátrányát lehetne felismerni. Az évszámon kívül a keltezés többi adatát, amelyek az oklevelekben is rendesen római számjegyekkel s nem szóval vannak írva, esetleges félreértések elkerülése végett én is római számjegyekkel jelöltemIsmételnem kell, hogy bár ekként a keltezési záradéknak alakilag nem adom hű képét, tárg y ilag a záradék annál inkább hű, s az eredeti (vagy átírt) oklevél adataival a nálam közölt adatok egyeznek mindazokban az esetekben, amikor a nyomtatott kiadások adataimást mutatnak, mi nt -a reg est ák. A regestákban felvett tulajdonnevek írásmódja annyiban nem egészen következetes, hogy ahol az oklevél a tulajdonnévnek (mégpedig elsősorban a személy- vagyis keresztnévnek, de olykor a gyakoribb helynévnek is) szokásos és ] általánosan ismert latin megfelelőjét mutatja (Stephanus, Johannes, Paulus stb. Strigoniensis stb.), ott ezeknek mai magyar megfelelőjét írom (István, János, esztergomi, Győr, stb., igy Chepanus helyett is többnyire Csépán stb). Ha azonban a tulajdonnév a rendes írásmódtól bármikép is eltérő alakban fordul elő, mi a kevésbbé gyakori hely- és személyneveknél a legtöbbször így van, akkor vagy csupán az oklevélben látható eredeti alakot írom, vagy pedig annak mai magyar megfelelője után zárójelben adom az eredetit, így: dubicai [Dobicha], Szőllős [Zeleus], pécsváradi [de novo Pech in V aradi no] stb. Általában a regesták szövegében szögletes zárójel között [] az alapul szolgáló eredeti oklevélnek vagy átiratnak betűhíven írt részei vannak, míg kerek zárójel ( ) közé a kiegészítéseket foglalom: O(mode), M(ihály), vagy néha a mai alakot olyankor, ha az eredeti áll elől, pl. Cazteilan (Kosztolány). 1 Csak az első két'jv néhány regestaszámába (2. 14. 27. 33. és 41.) kerültek tévedésből ettől eltérően arab számok a rövidítve közölt keltezési záradékba, melyeknek — a következetesség kedvéért — római számjegyekkel való helyettesítését kérem.
