Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

399 E.: HML. Egri székesfőkáptalan magánlevéltára 28. 3. J. N. (827.) (DF 210 753.) Két apró darabban fennmaradt töredék, eredetileg függőpecsétje lehetett. Megj.: A szöveg igen hiányos, de talán egy oltáralapítással egybekötött, egyháznak tett adományt foglal írásba, felsorolva az adományokat is. A kibocsátója bizonyosan egy főpap, amit az oklevél szóhasználata (pl. „in ecclesia nostra kathedrali”) mutat, a töredék eredeti őrzési helye (Egri székesfőkáptalan mlt.) alapján vélhetően az egri püspökről van szó. A kibocsátási év utolső eleme hetes. A nevek töredékes voltuk miatt nem azonosíthatóak, az íráskép a 13. század végétől a 15. század első feléig bezárólag bármikori lehet (bár az ilyen oltáralapítások az Árpád-korban még nem voltak annyira jellemzőek). 585. (14. század–15. század eleje) Ismeretlen kibocsátó [hiteleshely?] oklevéltöredéke, benne az Izkaz helynév és egy tanú kiküldésének az említésével. E.: BFL. Guary cs. lt. Oklevelek, iratok 23. (DF 257 283.) Vízfoltos töredék, szövegéből csak néhány összefüggéstelen szó maradt meg. Megj.: Hogy hiteleshelyi kiadvány lenne, arra a „pro testimonio transmisimus” mondattöredék utalhat. A vásárhelyi apácák és egyéb nemesek által bírt Iszkáz birtokkal (birtokokkal) kapcsolatban elég sok forrás fennmaradt, hogy a jelen eset kapcsolódik-e valamelyikhez, az a töredékből nem állapítható meg. A Guary család oklevelei között (ahonnan a jelen kiadvány is származik) nincs olyan dokumentum, ami köthető lenne a jelen esethez (vö. Sörös, Guary 161–195.). Az íráskép alapján a levél a 14. századi vagy 15. század eleji lehet, inkább a 14. század második feléből. 586. (14. század második harmada–15. század első harmada) nov. 25. A [pozsonyi?] káptalan [átír egy korábbi, 1298. évi kiadványt? amely] szerint ... Kálmán [?] elzálogosítja Mazalóc nevű, anyai ágú öröklött birtokát. E.: DL 108 275. (Vétel 2003. 6487.) Megj.: A két darabra szakadt oklevélből csak egyes szavak kivehetőek, a teljes ügymenet nem. Tartalmára a hátoldali, újkori összefoglaló utal: „Kálmán János [?] 1298-ban elzálogosítja Mazalóczon lévő anyai örökségét”. Egy másik feljegyzés szerint „anno 1218” kelt az oklevél. Az írásképe ugyanakkor inkább a 14. század közepére, második felére mutat, de a 15. század eleji kelet sem elképzelhetetlen, ezzel szemben késő Árpád-korira nem emlékeztet. DLDF nyilvántartás 1300–1399. nov. 25-re keltezi, és a pozsonyi káptalan oklevelként regisztrálja. Magunk a címsor elején csak a „capituli” szót tudtuk kivenni, az utána lévő szót nem, és ha a hátlapon lévő település a Bács megyei Mazalócot takarja, akkor a pozsonyi káptalan mint kiadó igen valószínűtlen. Azonban (az íráskép alapján) úgy tűnik, hogy itt később átírtak egy 1298-as