Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

372 E.: Erdődy cs. bécsi lt. D2066. Erősen vízfoltos hártyán, szövege néhány szó kivételével olvashatatlan. Hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és kör alakú zárópecsét foltja. R.: Erdődy 640. sz. Megj.: A szöveg alapján egy szőlő ügyében folyt perről vagy adásvételről lehetett szó. Írásképe inkább a 14. század első felére mutat. 540. (13. század vége–14. század első fele) Ismeretlen oklevéladó ismeretlen tartalmú oklevele. E.: Erdődy cs. bécsi lt. D2074. Erősen vízfoltos hártyán, szövege néhány szó kivételével olvashatatlan. Hátoldalán tárgymegjelölés. R.: Erdődy 642. sz. Megj.: Az egyetlen kivehető név (a hátoldali feljegyzésben): Miklós. Az íráskép a 13. század végére, 14. század első felére mutat. 541. (13. század második fele–14. század első fele) Ismeretlen egyházi kibocsátó ismeretlen tartalmú levele. E.: DL 47 960. (Múz. Ta. Fejérpataky) Szakadozott és erősen kopott, írása alig látható, pecsétszalagnak való kivágásokkal, amik mentén a megpecsételés nyoma nem vehető ki. Megj.: Bizonyos szavak alapján egy olyan (akár nem magyarországi) egyházi kötődésű személy vagy hatóság leveléről van szó, amely önálló döntési jogkörrel rendelkezett. A szövegben többször említenek „visitatores”-t, a levél tartalma talán ezzel áll összefüggésben. Írásképe alapján Árpád-kori éppúgy lehet, mint a 14. század első feléből való. A keltezés így csak nagyon hozzávetőleges. 542. (13. század második fele–14. század első fele) Ismeretlen oklevéladó kiadványa. E.: Erdődy cs. bécsi lt. D36. Kopott és erősen vízfoltos hártyán, szövege néhány szótöredék kivételével olvashatatlan. Zárópecsétnek való szalaggal és bevágásokkal. R.: Erdődy 639. sz. Megj.: Az íráskép a 13. század második felére, 14. század első felére utal, és valamennyire hasonlít a vele egy fényképfelvételen található 1304. évi oklevél (Erdődy 121. sz.) írásképére.