Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

95 Megj.: A gönci kelethely és a hátoldali pecsétfolt mérete Aba Amadé 1295 utáni pecsétjére utal, ami a lehetséges kiadási időt is meghatározza. 103a DL-DF adatbázis 1307–1310 közé, december hónapra keltezi Ugrin tárnokmester 1371. és 1379. évi átírásban fennmaradt levelét: DL 91 789. (Festetics cs. lt. Vas 64. B.) és DL 90 927. (Khuen-Héderváry cs. lt. Viczay és Khuen-Héderváry cs. 38. NB. 7.) (K.: HO VII. 340. és Bgl. II. 141.). Mivel Ugrin titulusa „tárnokmester és Bosznia ura” (magister tavarnicorum domini regis, dominus et de Bozna) ezért az oklevél kelte 1279., amikor egyidejűleg viselte a tárnokmesteri és boszniai báni címet is (Zsoldos, Archontológia 52.). Mellesleg az oklevélben perelt Nádasd nb. Csapó fia András 1293–1294 körül halt meg (Reg. Pal. 259. sz. kommentárja). 103b DL-DF adatbázis 1301–1310 közé keltezi a mislyei káptalan és Mihály mislyei prépost oklevelét: DL 84 222. (SNA. Bárczay cs. 1. 22.). A kiadványban Amadé nádorral szemben felperesként bukkan fel az az Illés fia Enoc (Inok), akinek 1300-ban már az özvegyét említik (W. X. 409.). Az oklevél egyébként febr. 2-án szombaton kelt (sabbato in die Purif. B. virg.), és említik benne Aba nb. Péter újvári ispánt, aki 1288-tól legkésőbb 1306 februárjáig töltötte be a tisztségét (l. 24. sz. megj.). 1288 és 1300 között csak 1292-ben és 1297-ben esett Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe szombatra, így az oklevél e két év valamelyikén kelt. 103c DL-DF adatbázis 1301–1310 közé keltezi Amadé nádor oklevelét: Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Lt. Sinai Misc. Hist. Hung. 5. 50. (DF 283 074.) (K.: F. VIII/1. 258., 565–566., VIII/4. 641–642., Reg. Pal. 245. sz.), ám az oklevél a benne felbukkanó személyek életideje alapján 1290 körülre tehető (l. Reg. Pal. 245. sz. kommentárját). 103d DL-DF adatbázis 1300–1310 közé keltezi ismeretlen oklevéladó (Damus pro memoria) kiadványát: DL 84 223. (SNA. Bárczay cs. lt. 1. 5.) (K.: F. VIII/7. 125–126.). Az oklevél Aladár királynéi udvarispán kiadványa, és vagy 1285-re, vagy 1288-ra tehető, l. DPM 115. sz. kommentárját. 103e DL-DF adatbázis 1300–1310 közé datálja az almádi konvent keltezetlen oklevelét: VÉFL. Misc. 5. (DF 230 084.) (R.: ZsO V. 793. sz.-ba foglaltan). A jún. 25-i kiadvány nem lehet Anjou-kori, mert abban még az 1290-es években hivatalát viselő Konrád (Korrardus) az almádi apát, azonban 1301. júl. 2-án már Henrik töltötte be e tisztet (A. I. 60. sz.).