Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)
DOCUMENTA
59 Michaelis) késlekedés nélkül ki is fizetik, elhalasztása esetén a duplájával tartozva. E.: EPL. Esztergomi Székesfőkápt. mlt. Acta Radicalia 40. 1. 2. (DF 236 986.) Vízfoltos hártyán, hátoldalán befűzött hártyaszalagnál zárópecsét foltja. K.: MS. 1865. 955.; Cod. Str. II. 233.; Str. II. 477. Megj.: A kiadások és egyéb munkák (Gy. III. 244.; Keglevich, Garamszentbenedek 74., 123.) a 13. század végére keltezték, ám az azonosítható személyek közül Arnold fia Tirmann még 1305-ben is felbukkan (A. I. 805. sz.), így a keltezési időt legalább addig kitolhatjuk. Azonban pontos, egyetlen évszámmal kifejezhető terminus post/ante quem nem húzható. 45. (1289., 1295., 1306.) jan. 25., Újvár Péter újvári (Novi Castri) comes és a 4 bíró tudatja, hogy jan. 25-én (Conv. B. Pauli) [megjelentek] színük előtt egyik részről ...-i [Micalet] fiai: Bertalan és Miklós, másik részről (hátlap: Bolse-i) Ivan fiai: Mihály és Arteus, és utóbbiak elvállalták, hogy 3 pondus híján [4 és] fél márkányi bírságot fizetnek Bertalanéknak az oklevél keltének quindena-ján, részint ezüstben, részint becsértékben. D. in Wyuar, in termino supradict. E.: DL 75 175. (Máriássy cs. lt. Máriássy Ferenc 14.) Hártyáján az írás kopott és töredékes, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés, és kör alakú zárópecsét foltja. Megj.: Az oklevél összefügg a 47. számmal, amely szerint a kijelölt napon, a febr. 2. utáni kedden meg is jelent Mihály és fivére a fizetés teljesítésére. Az oklevél egyes, itt nem olvasható részeit az alapján pótoltuk. Mivel itt a febr. 2. utáni keddet jan. 25. quindena-jának írják le, kiadási évként azok jöhetnek szóba, amikor jan. 25. is keddre esett. Péter újvári (al-)ispán lehetséges hivatali idején belül (l. a 24. sz. megj.) az 1289., 1295. vagy az 1306. év jöhet szóba. 46. (1288–1306.) febr. 2. u. Péter újvári (Novicastri) comes és a 4 bíró tudatja, hogy abban a perben, ami egyik részről Barcha-i Moita fiai: Edus és Moys, továbbá serviens-ük: Zegen, másik részről pedig Gesche-i Demeter fia: Miklós között folyt Mois megverése és hüvelykujjának levágása (remactatio pollicis sui) miatt, amiket Miklós követett el, és más, köztük lévő perekben, fogott bírók közbenjárásával a következőképpen egyeztek ki. Miklós fizet Moys-nak 4 márkát részint ezüstben, részint becsértékben, ebből 2 márkát máj. 1-jén (oct. B. Georgii), a másik 2 márkát pünkösd nyolcadán. Ha elmulasztja az első határnapot, akkor kétszeresen fizessen, ha a másodikat, akkor bírsággal tartozzon. A korábbi, ez ügyben kiadott okleveleiket adják