Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

376 E.: DL 36 647. (MKA, Szeghy cs. lt.) Hártyája szakadt és hiányos, írása nehezen olvasható, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés. Megj.: Az oklevelet a DL-DF adatbázis 1300–1320 közé keltezte. Az írásképe alapján éppúgy lehet 13. század végi, mint I. Károly-kori, egyéb támpontunk nincs a kérdés eldöntésére, azonban csak olyan év jöhet számba, amikor szept. 27. keddre esett. 546. (13. század közepe–14. század közepe) Feljegyzés egy határjárásról, az említett határpontok: kereszttel jelölt has fa, Stiuntnik [?] pataka, út, kereszttel jelölt has fa, újabb kereszttel jelölt has fa, kereszttel jelölt harast fa, kis mező, ihor fa, völgy bejárata (caput), kereszttel jelölt körtefa, Cemennica [?] folyó, eger fa, kaszáló, aminek a közepén egy (vulg.) brazda van, völgy bejárata, határjel egy kalista mellett (circa), kereszttel jelölt silfa fa, Ivacinus fia Lőrinc földjének a határa. Akik jóváhagyták (qui concesserunt): István fia István a fiaival, János fia Miklós a fivéreivel, és István fia Miklós, aki ue. Lőrinccel perben áll. Aztán a határ átmegy a mondott Lőrinc birtokán, és ott egy kereszttel jelölt has fa, kereszttel jelölt iegenie fa, Polovina potaka, Srednia folyó, a mondott egyház földje, ahol véget ér. E.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Történeti intézet iratgyűjtemény 16. (DF 250 429.) Egyszerű feljegyzés, a fényképén a hátoldala nem látszik. Megj.: A dokumentum egy helyszíni feljegyzés lehet, ami egy határjárás során készült. Sem a földrajzi, sem a személyneveket nem sikerült azonosítani, azonban úgy tűnik, hogy olyan területen készült, ami magyar és szláv nyelvi hatással egyaránt érintve volt (Polovina potaka, Srednia folyó azt jelenti, hogy Középső patak és -folyó). Az íráskép alapján kb. a 13. század második feléből, a 14. század első feléből származhat. 547. (1341 v. 1351., húsvét k.?) Ismeretlen oklevéladó [váradi káptalan?] ismeretlen tartalmú kiadványa. [D. ?] f. IV. prox. ... fe. Res[urr. d.] ...1 E.: Erdődy cs. bécsi lt. D2057. Erősen vízfoltos papíron, néhány szótöredék kivételével olvashatatlan. Hátoldalán tárgymegjelölés töredéke és mandorla alakú zárópecsét maradványai. R.: Erdődy 643. sz. Megj.: A keltezésből az évszám utolsó két tagja vehető ki töredékesen: qu...gesimo primo, és mivel az írásképe a 14. századra mutat, így 1341-re vagy 1351-re tehető. A hátlapi mandorla alakú zárópecsét mérete és látható részei leginkább a váradi káptalan kisebb pecsétnyomójával egyeznek (vö.: 1338: DL 31 085.; 1387: DL 7246.), és az Erdődy cs. anyagában elég sok oklevél található e káptalantól, így a kiadót leginkább vele azonosíthatjuk.