Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

362 konának (proximus): Kapsa fia Simonnak, amely birtok a Dada nevű királyi udvarnokbirtok mellett (iuxta possessionem regalem Dada nuncupatam udvornicalem) terül el. Tá.: Somogyi konvent, 1360. ápr. 22. DL 49 276. (Mérey cs. lt. 57.) R.: Borsa, Mérey cs. II. 63. sz.; A. XLIV. 314. sz. (mindkettő Tá. regesztájában) Megj.: Az oklevél kiadási idejéhez egyetlen támpont, hogy Dezső 1335–1354 közötti forrásokban bukkan fel, mérei Simonnak pedig 1347-ben már a fiát említik, mint aki ágának nevében birtokügyekben lép fel (A. XXXI. 660. és 1104. sz.). Az oklevél így (tág időhatárokkal) az 1310-es évek és 1347 közé tehető. 521. (1328. márc.–1347. júl.), Tapolca mellett Pál országbíró levele a rokonához (proximus): Osl fia János mesterhez. Tudatja, hogy Salamon fia [Domonkos?] (...nicus) a királynak ... elpanaszolta, hogy ... a királynak a ... birtokot Salamon comes-től ... királyi birtokadományt, ezért mivel a király ... a mondott birtokot ... ue. comes-nek kijelölvén ... megtagadni, amiért ... a mondott birtokot Salamontól ...-nek meghagyja, ezért ... különben egészen a király visszatértéig .... D. iuxta Thopolza. E.: DL 3540. (MKA. Acta Paulinorum) Papírja több helyen szakadt, vízfoltos, szövege alig olvasható. Hátoldalán zárópecsét halvány foltja. Megj.: Az oklevél keltezését biztosan csak Nagymartoni Pál országbíró hivatali ideje jelöli ki (Engel, Archontológia I. 7.), illetve az, hogy a címzett, az 1346 novemberében még élő (A. XXX. 830. sz.) Osl fia János 1347 augusztusában már valószínűleg nem élt (Engel, Genealógia, Osli nem 3. tábla: Ostfi [aszszonyfalvi]; vö. A. XXXI. 811. sz. – a családi birtokok felosztásának ügyét, amit 1346 novemberében még apja kezdett el, 1347 augusztusában már a fia viszi tovább az apja említése nélkül). 522. (1310-es évek–1347. nov.) A somogyi (de Symigio) Szt. Egyed-monostor konventjének nyílt oklevele szerint Mere-i Mihály fia Márton a maga, az apja: Mihály, ill. a fivére: Dezső nevében a hozzájárulását adta ahhoz, hogy rokona (proximus): Kapsa fia Simon Mere birtokon a Kapus folyón egy kétkerekű (due rote) malmot építsen. Tá.: somogyi konvent, 1360. ápr. 22. DL 49 276. (Mérey cs. lt. 57.) R.: Borsa, Mérey cs. II. 63. sz.; A. XLIV. 314. sz. (mindkettő Tá. regesztájában) Megj.: A keltezéshez egyetlen támpont a szereplők körülbelüli életideje. Mivel Márton az apja nevében is tette a hozzájárulást, ezért az 1266–1304 között felbukkanó Mihály még élt, és Márton fivére, az 1335–1354 között feltűnő Dezső is (l. Engel, Genealógia, Mérei [Mérey; Somogy m.]). Mindezzel egybevág, hogy 1347-ben már mérei Simon fia Pált említik (A. XXXI. 660. és 1104. sz.),