Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

338 László a veszprémi egyháztól korábban elfoglaltak – a veszprémi káptalannak iktatták, más jogának sérelme nélkül. Az Egres [ͻ: Egreg] folyón túl 1 ekényi földrészt, ahogy szemmel fel tudták mérni, 1 malmot és 1 malomhelyet az Egres [ͻ: Egreg] folyón – amiket István és fiai Viganth földhöz csatoltak korábban – a királynak elkülönítettek és az ő döntésére hagytak. A Viganth-i Keresztelő Szt. János-egyházat mint plébániát közös birtoklásra hagyták. A Viganth-i nemeseknek és állataiknak a káptalan szabad utat ígért a folyóhoz való oda- és visszajutáshoz – miként az országbíró a mondott oklevélben látta. És mivel a mondott Balázs, András és Bálint a maguk birtokrésze ügyében sem az országbíró előtt, sem a birtokon a határjárás vagy a felosztás során nem tettek ellentmondást vagy más bejelentést, és az akkor törvényesen lezárt ügyet nem akarták újrakezdeni, ezért a mondott ítélőtársaival együtt úgy döntött az országbíró, hogy ha Chydes fia Balázs, Ádám fia András és Bálint a mondott nemesek nemzetségéből származik, és Bedeck fia Márton – ha Bálint halálával neki jövedelem (redactus) jutott –, akkor a részüket ne a veszprémi káptalanon, hanem János fia Györgyön, Lukács fia Luka-n és Jánoson és Mártonon keressék, akik (ha a nevezettek tényleg a nemzetségükből valóak) tartoznak nekik jog szerint a részüket kiadni. K.: F. VIII/4. 547–551. (E. után a Veszpr. Kápt. lt.-ból) R.: Veszp. Reg. 347. sz. Megj.: Fejér kiadása egyértelműen hiányos, néhány helyen zavaros és elírásokkal terhelt. Pál országbíró tartalmilag átírt 1338. évi oklevele nem fellelhető, de ismert a fehérvári káptalan 1338. jún. 7-i levele, amely tájékoztatja az országbírót mindezek végrehajtásáról (A. XXII. 280. sz.), hivatkozva az országbíró itteni kiadványára (a föld felosztására vonatkozó rész lényegében szó szerinti egyezést mutat). Így az a levél jún. 7. előtt kelt nem sokkal, ez a jelen kiadvány alsó időhatára. A felső időhatárt Károly király említése adja. Nem kizárt, hogy a jelen üggyel összefüggésben van az, hogy a káptalan a birtokkal és az 1338-as perrel összefüggő bizonyos oklevelek másolatát kérte ki 1340 márciusában (l. A. XXIV. 130. sz.), ami arra utal, hogy készült erre a perre, de az összefüggés nem egyértelmű, így csak a tágabb időhatárokkal számoltunk. 490. (1335. máj.–1342. júl.) Konuschus nagyszombati (de Tyrna) bíró, esküdtek és minden polgár levele Erzsébet királynéhoz (H): a Bogania-ban fekvő malmot mostanáig a megboldogult Menul fia Péter comes erővel tartja magánál, ám ue. malom fele, vagyis két kerék (due rote) régtől fogva a nagyszombati (in civitate Tyrnensi) klarissza apácák öröklött tulajdonát képezte, és az apácák kolostora együtt a város nagy részével leégett, ezért kérik a királynét, hogy adja vissza az apácáknak a mondott malom felét, vagyis a két kereket, ahogy hajdan is birtokolták azt, amiért az apácák [I.] Károly (K.) király és Erzsébet lelki üdvéért fognak imádkozni.