Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

337 Má.: Liber Privilegiorum: NAZ. Liber Privilegiorum (DF 283 555.) Megj.: A bejegyzés a regisztrumkönyv 80. lapján található, ám a 81. lap hiányzik, és csak a fehérvári káptalan oklevelének csonka átírása maradt fent (503l sz.), a pécsi káptalan oklevele, és a királyi kiadvány datációja teljesen hiányzik. A fehérvári káptalan átírt oklevele 1340. aug. 21. utánra tehető, így a jelen kiadvány is 1340. szept. és 1342. júl. közé keltezendő, legvalószínűbben 1341 második felére, amikor László püspök több oklevelet is átiratott az uralkodóval: A. XXV. 703., 825. sz. 489. (1338. júl.–1342. júl.) Pál országbíró jelenti [I.] Károly királynak (H), hogy a személyesen [megjelenő] Chyde fia Balázs, Ádám fia András, továbbá Sebestyén fia Bedech özvegye a fia: Márton nevében ... Bálint [fia] ... elmondásuk szerint ue. Lukácstól származnak, és az asszony a királyné színe előtt panaszt tett a mondott Balázs, András és Bálint Zala megyei Viganth nevű birtokban lévő része okán, ti. hogy a veszprémi káptalan egy részt ebből magának elfoglalt. A királyné az országbíróra, továbbá Péter szerémi püspökre, kápolnaispánra és királyi titkos kancellárra, Thatamer fehérvári prépostra és alkancellárra, Tamás erdélyi vajdára és Zonuk-i ispánra, és a király más báróira bízta az ügyet, és előttük Balázs, András és az özvegyasszony előadták panaszukat. A veszprémi káptalan képviselője (ügyvédvalló levél birtokában) bemutatta az országbíró 1338. évi oklevelét, amely szerint, amikor Viganth birtok miatt per támadt színe előtt a veszprémi káptalan és Vigand-i [István] fiai: [Miklós és] László, Sebestyén fia Medech, János fia György és Lukács fiai: Luka és János felperesek között, akkor a mondott Balázs, András és Bálint a maguk birtokrésze ügyében sem az országbíró előtt, sem a birtokon a határjárás vagy a felosztás során nem tettek ellentmondást vagy más bejelentést. Továbbá a mondott oklevélben György, Luka, János, Márton, Danasa fia Illés, Chype és Paska neve benne van, [István] fiai Miklós és László pedig nem állították, hogy a rokonaik lennének, és nem is akarták megmondani, hogy kinek a nemzetségéből származnak, azonban az országbíró úgy látta egy oklevélben, hogy [István] fiai: Miklós és László kizárván a mondott Reptar-i [?] nemesek közül (exceptis predictis nobilibus Reptar videlicet), a 4 szolgáltatónép közül az egyikből, a királynéi udvarnok-várnépek (populi domine regine vdvarnicorum castrensium) és Szent Mihály népei közül valók, és őket az országbíró elfogatta (faceramus detineri), nehogy mások ilyen példán felbuzdulva idegen jogok birtoklásával mások jogát elbitorolják, ahogy ezen Miklós és László próbálta bitorolni a veszprémi egyház jogát. Az országbíró tehát úgy találta, hogy Miklósnak és Lászlónak semmilyen joga nincsen a mondott birtokrészben, nekik örökös hallgatást parancsolván Viganth birtokba – amely földből cserjés nélkül 4 ekét kitevő részt a király és a fehérvári káptalan emberei nem találtak, a földet végül együtt a cserjéssel két részre osztották, majd a keleti felét a cserjéssel a Viganth-i nemeseknek iktatták, a nyugati felét egy erdővel, 9 ottani harangozó háznéppel (mansiones pulsatorum), valamint egy Kismalom nevű Kopuch-i malommal és kaszálókkal – amiket [István] és fiai: Miklós és