Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

288 capitali) proskribáltak. A nagyobb igazság végett a címzett kezére és a köztör­vényszék elé (in faciem communitatis iustitie) adják át Bolth-i Demetert, Tamás mester deák (litteratus), Bolth-i officialis kezessége alatt, ezért a levél kézhezvé­telét követően Péter a fogságából nyomban engedje őt el, bármiféle egyéb kár nél­kül. Azt az embert, akit Hothaz-ról elfogott, őrizze a számukra, együtt a mondott Tamás mester deákkal egészen a következő találkozásukig. Ezen kívül Péter és jobbágyai összes olyan perét, amiket a Bolth-i népek ellen viselt, késlekedés nél­kül halassza el az oklevéladók elé. D. in Debrechen, in vig. fe. OO. SS. E.: DL 56 553. (Kállay cs. lt. 1300. 1065.) Papíron, hátoldalán azonos kéztől cím­zés és kör alakú zárópecsét darabjai. R.: Kállay I. 553. sz.; Piti, Szabolcs m. 191. sz. Megj.: Dózsa fiai Jakab és Pál szabolcsi ispáni ideje alatt egyedül 1332-ben volt László fia Péter is alispán (Piti, Szabolcs m. 11–12.), így a kiadvány egészen biztosan ebben az évben kelt, l. még Piti, Datálások 89.; Piti, Keltezések 242. 414a DL-DF adatbázis 1322–1332 közé kelezi Sáros megye kiadványát: PPL. Klimó-gyűjt. 57. (DF 285 801.) (K.: F. VIII/3. 504–505.). Az oklevél regesztáját „(1330. ?) júl. 7.” kelettel l. A. XIV. 397. sz., amely kelet a kiadás indoklás nélküli datálásán alapszik, ám archonto­lógiai alapon ez legfeljebb 1329–1331 közé tágítható (Engel, Archontológia I. 170.; Zsol­dos, Druget 239. és 245.). 415. (1329., 1331–1333.) jan. 15–20., Sáros Druget Vilmos (Wyllermus Drugetter) mester szepesi és Wyuar-i comes levele Ze­ech-i László fia Tamás mesternek. A jelen levél vivője, Magyar (dict.) András Wrkuta-i királyi jobbágy mondta neki, hogy a címzett serviens-e: István deák (lit­teratus) egy Detre fia Mihály nevű jobbágy jelenlétében elvitte a másfél márkát (al­teram mediam marcam) érő kancáját, és aztán a jogrend szerint Zeech faluban Ta­más és fivérei színe előtt visszanyerte tőle, ám István deák sem esküt nem tett, sem pénzt nem adott neki a kancáért (cabella). Ezért kéri és utasítja Tamást, hogy a levél kézhezvételét követően vagy adassa vissza Andrásnak a mondott kancát, vagy kény­szerítse Istvánt az árának megfizetésére, különben ő fogja a mondott jobbágy kárát helyrehozni a Tamáshoz tartozókat [kényszerítve] a visszaadásra, és ezzel neki is sérelmet okozva. D. in Sarus, f. IV. prox. p. oct. Ephiph. d. E.: DL 57 982. (Soós cs. lt. 220.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől címzés, és zárópecsét foltja. Megj.: Druget Vilmos 1327 augusztustól lett szepesi és újvári ispán, 1329 jan.­tól (de vélhetően 1328 első harmadától kezdve) sárosi ispán is, majd 1333 májusától nádorhelyettes (Zsoldos, Druget 220–221., sárosi ispánságára l. uo. 78.). Egy, a Sáros m.-i Urkutáról való királyi jobbágy csak akkor keresi iga-

Next

/
Thumbnails
Contents