Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

283 405. (1332. márc. 11.–márc. vége) Az egri káptalan tudatja Pál országbíróval, hogy az oklevele értelmében Pál fia Pál és Ponyth fia Jakab mester királyi emberek, továbbá Fekete (Nyger) János, az országbíró embere a káptalani kiküldöttek, ti. Mooch-i (dict.) István mester egri kanonok és Miklós karpap jelenlétében együtt a felekkel [ti. Chulen fia Sándor fia Jánossal, ill. Edelen-i László fiaival: Jánossal és Sándorral] és értékbecslőkkel márc. 11-én (in ... oct. diei Cynerum) kimentek először a Borsad~Borsod nevű birtokukra, bejárták a mondott Edelen-i László fiai által megmutatott határait, és annak megtörténtével Borsad birtokot János mesternek és fivéreinek: Miklósnak és Jakabnak iktatták ellentmondás nélkül, örökös birtoklásra. Azonban Sándor fia János a maga és fivérei nevében a László fiai által megmutatott határokkal nem volt elégedett, és nem erősítette meg, hogy ezek lennének Borsad határai. Ezután a felek együtt az értékbecslőkkel azon határjeleket járták meg, amely János mester állítása szerint Borsad birtok kiterjedtebb területe, és Borsad birtokot, továbbá Edelen, Saaph és Chazthua birtokok határát a mondott Chulen fia Sándor fia János mester útmutatása szerint akarták elkülöníteni, és János mester részére iktatni, ám László fiai a határjárást nem, de a nekik való iktatást már tilalmazták. Mikor innen ue. Chulen fia Sándor fia János mester útmutatása alapján Borsad birtok azon határait próbálták elkülöníteni, amely Domonkos fiai: Donch és János mesterek Laad nevű birtokától választja el, és egy Boluhthpataka~Bolahthpataka nevű vízfolyáshoz értek, Domonkos fiai azt mondták, hogy Borsod birtok dél felől a mondott Boluhthpataka vízfolyásig terül el, és egészen Boluhthpataka-ig az iktatás terén semmilyen ellentmondással nem éltek, ezért Borsad birtok e részét János mesternek és fivéreinek iktatták örökös birtoklásra. Ám János mester nem volt megelégedve a határok ezen megmutatásával, és azt állította, hogy birtoka a Bolahthpataka-n túlnyúlik. És mikor János útmutatásai alapján Borsad birtok ezen nagyobb részét akarták megjárni és Jánosnak iktatni, akkor Domonkos mondott fiai a vízfolyáson való átmenetelt nem tilalmazták, de a Laad földjükből való bármekkora rész iktatását igen. Továbbá András Bolath-i nemes ugyanígy megmutatta az ő Baltohth [!] földje felőli határokat, amit iktattak Sándor fia János mester és fivérei részére, ám ezen János mester a mutatott határokkal nem volt megelégedve, ezen felül is meg akarta járni, és András a határjárást nem, de az iktatást tilalmazta. És mivel a határok ilyentén való megmutatása ügyében ellentét támadt, és a felek értékbecslői segítségével nem tudták az egri káptalan egyezséglevelében foglaltak szerint a határt megjárni, a határjeleket elkülöníteni, és Sándor mondott fiainak békésen iktatni, ezért a mondott oklevélben megjelölt határnapon a felekkel és értékbecslőikkel együtt Lubna és Rethy birtokokra nem tudtak kimenni ugyanezen feladatok végrehajtására. A királyi emberek így a feleknek, ti. Sándor fiainak és László fiainak az egri káptalan oklevelében foglalt napot és helyet, ti. ápr. 1-jét (oct. medii Quad.) tűzték ki határnapként az országbíró színe elé való megjelenésre, az ellentmondóknak viszont, mivel az országbírói oklevélben a megidézésükről nem esik szó, nem tudtak határnapot kitűzni.