Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

280 E.: DL 48 765. (Üchtritz-Amadé cs. lt. 17. 7. 1771.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől címzés, befűzött hártyaszalagon mandorla alakú zárópecsét viaszmaradványai. Megj.: Orros Péter csak akkor adhatott ki oklevelet, amikor a pozsonyi alispáni címet viselte 1323 nyara és 1331 nyara között (1323 előtt a megyét nem I. Károly emberei kormányozták, tehát nem is lehetett hivatalban, ő maga utoljára 1331. júl. 8-án bukkan fel, utódja először júl. 19-én, l. minderre Engel, Archontológia I. 166.). Ebből az időből a megyei emberként kiküldött Pamlény fia László is többször feltűnik (A. X. 309. sz.; A. XI. 419., 548., 554. sz.; A. XV. 283. sz.). 399. (1328–1331.) júl. 27–30., Kálló Péter fia Jakab mester Zobouch-i alispán (vicec.) és az ottani 4 szolgabíró tudatják, hogy Belus fia László törvényesen a színük elé idézte ue. Belus fia Miklóst a júl. 25. (Jacobi ap.) utáni szombatra. A mondott határnapon László személyesen megjelent, ám Miklós a törvényszéket tartó oklevéladók felszólítására nem lépett fel László ellenében, ezért bírságban marasztalják el. D. in Kallo, die prenotati. E.: DL 56 531. (Kállay cs. lt. 1300. 302.) Hártyán, hátoldalán azonos kézzel tárgymegjelölés és zárópecsétek foltjai. R.: Kállay I. 292. sz.; Piti, Szabolcs m. 134. sz. Megj.: Az oklevelet csak Péter fia Jakab tágabban vett alispáni hivatali ideje datálja, vö. Piti, Szabolcs m. 12. 400. (1295–1331. júl.) Az egri káptalan tudatja, hogy Chaztua-i Roland fiai: János és Iwan, mivel a Chaztha birtok ügyében Zammunustura-i István fiaival: János mester egri al-olvasókanonokkal, Mycolaval, Lőrinccel és Egyeddel szemben kiszabott bírságok terhe rajtuk mód felett elnehezültek, és őket Edelen-i László fiai: Sándor és János a saját költségükön mentesítették István mondott fiaival szemben, ezért, nem lévén más lehetőségük visszaadni László fiainak az összeget, az apjuk: Roland fivérének, Márknak a Chaztha birtokban bírt teljes, Edelen falu felől fekvő részét, amely Márk halála után a kezükre háramlott, minden haszonvételével és tartozékával együtt a Márk által is bírt régi határai mentén átadták az egri káptalan színe előtt László fiainak és örököseinek örök birtoklásra. Tá.: Pál országbíró, 1332. jún. 23. > egri kápt. 1332. szept. 20. DL 87 028. (Esterházy cs. hercegi ágának lt. 47. B.) Megj.: 1293 és 1295 folyamán még maga császtai Roland és az itt már elhunytnak említett Márk pereskednek a birtokért (Gy. I. 765., l. még 385. sz.), így az oklevél kiadásának alsó határa 1295. A felső határ a Pál országbíró előtt induló pernek a kezdete (1331. aug. 8., lásd a DL 87 028.-ban elmesélt pertörténetet).