Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

275 2. Tá. 1. > I. Károly, 1340. ápr. 14. > I. Lajos, 1345. okt. 5. DL 40 989. (Múz. Ta.) Má.: DL 36 190. (Kukuljevics-gyűjt.) Újkori, Tá. 1. alapján. K.: Horváth, Miklós ítélőlevele 67–68.; F. VIII/5. 256–257.; AO. IV. 538.; Smič. X. 427. Megj.: A káptalani oklevél átírására nem közvetlenül a Tá. utal, hanem a bán oklevelének a pertörténetet felvázoló eleje, amely szerint a per kezdetekor a felperes a maga igazát a szenternyei káptalan oklevelével, és Károly király ezt megerősítő privilégiumával kívánta bizonyítani („mediantibus literis privilegialibus capituli ecclesie Sancti Irinei martiris, et domini nostri regis Hungarie predicti confirmatoriis” – Smič. X. 425.). A keltezésre csak a pecsétre való utalás szolgáltat támpontot, l. Gárdonyi, Károly nagypecsétjei 44–

45. Vö. itt, 455. sz. 392. (1323–1330. okt.) [I.] Károly király korábbi pajzs alakú pecsétjével (priori cum clipeoli sigillo suo) megerősített oklevelében Beren birtokot Fanch-nak, és általa [fiainak:] Lászlónak, Jánosnak és Pálnak adományozza. Tá.: I. Lajos, 1343. jan. 6. > I. Lajos, 1360. dec. 2. > Vingárti Geréb Péter országbíró, 1498. okt. 30. DL 12 800. (Curiai levéltár, Actus sollennes 3. 3435.) Má.: DL 1077. (NRA. 1777. 18.) (1788. évi, Tá. alapján) K.: C. Tóth, Geréb Péter 152. R.: C. Tóth, Geréb Péter 132. 2. sz. Megj.: A Tá. szerint nyílt oklevél volt. A „korábbi” pecsét alatt I. Lajos idején az 1330-as hadjáratban elveszett második pecsétet érthették, annak is azon oldalát, amin a kettőskeresztes pajzs volt látható. Ezt kimutathatóan 1323-tól kezdték használni, és 1330 november elején veszett el (Gárdonyi, Károly nagypecsétjei 36., 43–44.). Hogy az 1323 előtt használt első pecsétet nevezték volna 1343-ban „korábbinak”, az kevésbé valószínű. 393. (1323. jan. 4.–1330. nov. 12.) [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, Sal., montis S. Angeli d.) tudatja, hogy a színe elé járuló András erdélyi (Transilvanus) püspök bemutatta neki [IV.] Béla király (H) privilégiumát a fehérvári (de Alba) egyház felsorolt falvaiban élő népeinek a vajdai joghatóság alóli kivételéről, amit teljes terjedelmében átír. ... E.: Ba. Erdélyi kápt. lt. 1. 74. (Beke 1. 73.) (DF 277 250.) Hártyatöredék, az oklevélnek csak egy kisebb, felső és szakadozott része maradt meg. A kezdőszó és az első sor több kezdőbetűje is díszített. R.: Beke, Erdélyi kpt. 1895. 240. 1032. sz.; EO. II. 375. sz.