Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

268 fia Mihály mester 1323 és 1352 közötti forrásokban tűnik fel (csak az első és utolsó felbukkanást említve: 1323: A. VII. 728. sz.; 1352. máj. 20.: A. XXXVI. 376. sz.; 1356-ban valószínűleg már nem élt: A. XL. 138. sz. Származására l. még Engel, Genealógia Dorozsma nem 6. tábla: Szentmihályi). Sajnos Lénárd fia Tamáson és az itt említett Istvánon kívül egyetlen szegedi alvárnagyot sem ismerünk 1356 (szentmihályi Mihály mester halála) előtt, így István bármikor betölthette ezt a tisztséget, akár 1329 után is. Az oklevél írásképe sem ad fogódzót. A forrás az 1320–1330-as évek alatt bármikor kelhetett, bár valóban feltűnő, hogy a szereplők alapvetően az 1320-as évek végén csoportosulnak, ami kiemeli ezt az időszakot. 382. (1310-es–1320-as évek) Péter mester Zepus-i adószedő (collector) a fivéréhez és barátjához: János ifjúhoz (iuveni), Sarus-i adószedőhöz. Kéri, hogy Fekete (Niger) Lack mester számára engedje el azt a pénzt (pecunia), amit a két faluja, ti. Tusa és Barcha után a címzettnek fizetni tartozik. E.: SNA. Bárczay cs. lt. 8. 3. Fk.: DL 84 242. Hártyán, vízfoltos, hátoldalán azonos kéztől címzés, a megpecsételés módja nem vehető ki. K.: Reg. Slov. I. 537. Megj.: Bárcai (Fekete) Miklós fia (Fekete) László 1314–1322 között tűnik fel (Engel, Genealógia, Bárcai). Halálának pontos ideje nem ismert, de az 1320-as évek közepén vélhetően már nem élt, az oklevél legvalószínűbb 1320 körül kelt. 383. (1300-as–1320-as évek) Egyed Borsod-i alispán (curialis comes) és a négy bíró tudatja, hogy korábbi levelük értelmében Sasa-i Mikou fia Miklós, Simon fia Péter és Rathlou fia Albert köteles volt megjelenni előttük Walter fiai: János és Salamon ellenében végső válaszadásra, ám azok nem jöttek és nem is küldtek senkit, ezért bírsággal tartoznak. D. f. V. p. 22. diem residentie presentis exercitus d. regis. E.: EPL. Ipolyi-féle gyűjtemény 99. (DF 248 960.) Lyukas hártyán, hátoldalán zárópecsét(ek?) foltja. K.: Ipolyi, Okmányérdekességek 81.; HO. V. 65. Megj.: Ipolyi Arnold 1280-ra keltezte az oklevelet (Ipolyi, Okmányérdekességek 80–85.), de érvelése (IV. László csak ezen év késő tavaszán és kora nyarán tartózkodott Borsod megyében, és a keletben említett hadoszlás a királlyal ekkor együtt lévő seregre utal) semmiképpen nem elfogadható. Az itt említett Valter fia Salamon viszont 1327-ben és 1341-ben bukkan fel (A. XI. 206. sz.; A. XXV. 68. és 860. sz.; talán Valter itteni fiaira vonatkozik: 1323: A. VII. 717. sz.). Elképzelhető – egyértelmű bizonyíték nélkül –, hogy az 1336-ban