Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

229 oldalán: Both] Monostora nevű birtokainak, amiket a királytól kapott. A határje­lek: Woas folyótól és Lok falutól a Hold [!] Duna irányába keletre, Kolonbok víz mellett keletre, majd délre, majd keletre három földhatárjel, keletre füves rész Bob faluval szemben, Lademer Aran nevű faluja, délre Tarnok falu, út három földha­tárjellel, Bolar, Gergely, Demeter és Pete nevű nemesek határai, nyugatra tartva Baracha falu felé két földhatárjel, Barascha falu előtti víz, nagy halastó és Kerk to nevű halastó, Oroztew felé áthalad a Woos folyón Senbecherenere felé nyugatra, Tutus körül Lok falu felé északra. E.: DL 82 825. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. a. 53.) Hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés, átfűzött hártyaszalag mentén két kisméretű kör alakú záró­pecsétje ép. K.: Z. I. 162. Megj.: I. Károly 1322. jan. 8-án adományozta Becsei Imrének Bátmonostor bir­tokot (A. VI. 403. sz.), amit 1323. febr. 26-án erősített meg privilégiális for­mában is (A. VII. 49. sz.). A birtokba iktatásra 1323. jún. 25-én adott Károly parancsot, amit a kalocsai káptalan júl. 28-ra végre is hajtott (A. VII. 301. és 285. sz.). Hogy az itteni határjárás mikor történt, nem egyértelmű, de bizo­nyosan a király 1322 januári adománya után, és vélhetően a káptalani bir­tokba iktatás (1323. júl.) előtt. Garai Pál macsói bán 1328. márc. közepéig viselte a báni, és a vele egyesített bodrogi ispáni címet (Engel, Archontológia I. 27., 114.), ez az oklevél kiadásának egészen bizonyos felső időhatára. 314. (1315–1327. [1323.?]) aug. 11. Balázs Sarus-i comes és a 4 szolgabíró tudatja, hogy abban a perben, amiben Le­mes-i János mester jobbágyai: János és Mortunus a színük elé idézték Ivanch fia Miklós Buku-i officialis-t és bizonyos Buku-i jobbágyokat, a felek megegyeztek azzal a megkötéssel, hogy a megyének járó [béke]bírságot teljes egészében Ivanch fia Miklós fizeti meg. D. in crast. B. Laurentii mart. E.: SNA. Bárczay cs. lt. 1. 24. Fk.: DL 84 208. Hártyán, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés és zárópecsétek fotjai. K.: HO. VII. 332. Megj.: Gyármán fia Balázs Ákos nb. Mikcs sárosi ispán (1315–1327) alispánja volt, 1322–1325 közötti forrásokban bukkan fel (Engel, Archontológia I. 170.). Egyéb biztos lehetőség a kelet szűkítésére nincsen, de megjegyzendő, hogy az egyetlen olyan fennmaradt datált oklevélben, amiben Sáros megye élén Balázs gyűlést tartott, az csütörtöki napra esett (1325. aug. 15.: A. IX. 358. sz.), ami máskor is felbukkan Sáros megye gyűlésnapjaként ekkortájt (1331. febr. 21.: A. XV. 66. sz.). Ám az időpont még nem szilárdult meg, mert tartottak gyűlést hétfőn is úgy, hogy keddre halasztottak a színük elé (1329. máj. 15.: A. XIII. 254. sz. – később a hétfői nap lett az általános, l. Csukovits, Sedriahelyek 382.). A jelen oklevél napi keletje (aug. 11.), 1323-

Next

/
Thumbnails
Contents