Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

223 306. (1322) A nyitrai egyház káptalanja az elébük járuló Ratold fia Tamás comes fia Laack mester kérésére átírja [III.] András király (H) 1291. és 1298. évi okleveleit (l. Reg. Arp. 3795. sz. és 4187. sz.), amelyekben Konrád fia Konrád Chatar nevű birtokát adományozza el. E.: DL 39 202. (Vétel 1920. 717.) Hártyán, az alsó hajtásán chirografált, függőpecsétje zsinórostól hiányzik. K.: Reg. Slov. I. 58–59. Megj.: A káptalan oklevelének az átírás utáni befejező záradéka elmaradt, ám alul chirografált, aminek az lehet az oka, hogy Divék nb. Tamás fia László (Lack) egymás után több birtokjogi oklevelet is átíratott a nyitrai káptalannal egyszerre, amelyek egy hártyára kerültek, és a chirografálás mentén választották szét azokat. A jelen, keltezetlen hártya pontosan összeillik a káptalan 1322. évi oklevelével mind írásképben, méretben, mind az elvágott betűk tekintetében (DL 1280.; A. VI. 896. sz.), és szinte szóról szóra megegyezik a bevezető záradékuk is. Ebben Lack egy másik, apjától örökölt birtokról szóló okleveleit íratta át. A jelen oklevél tehát egyidős azzal. 306a DL-DF adatbázis 1321–1322-re datálja az egri káptalan rongált, a keltezésnél hiányos oklevelét: DL 103 158. (Batthyány lt. Bajomi cs.). Az oklevél a méltóságsor alapján 1321-re tehető, regesztáját l. A. VI. 268. sz., aminek a keltezése: „132(1). (okt. 2. u.)” véletlen elírás „okt. 2. e.” helyett, mert ahogy Kristó Gyula az indoklásban jelezte is, „Boleszló 1321. okt. 2-től számít a pápa által megerősített esztergomi érseknek”, és az oklevél méltóságsorában ő csak mint „archielectus” (választott érsek) szerepel. 306b DL-DF adatbázis 1320–1322 közé datálja az egri káptalan oklevelét: DL 40 445. (Múz. Ta.), ami Druget Fülöp nádor 1324. ápr. 6-i levelének tartalmi átírásában maradt fent. Regesztáját – a nádor oklevelébe foglaltan – l. A. VIII. 164. sz. 306c DL-DF adatbázis 1317–1322 közé datálja János szlavón bán oklevelét: DL 93 913. (Festetics cs. lt.). A levelet János (?) szlavón bán és mosoni ispán címezte Marcell kőrösi ispánnak („J... banus totius Sclavonie comes Musuniensis tibi Marcello comiti Crisiensis” – a kiadó neve vízfolt miatt nem vehető ki jól, de úgy tűnik, hogy J betűvel kezdődik). Mindez Héder nb. (Kőszegi) Henrik fia János 1284–1285-ös bánságára illik rá, akinek tényleg volt egy Marcell nevű kőrösi ispánja (Zsoldos, Archontológia 47., 165.). Egyetlen János nevű szlavón bán mosoni ispánságára sincs adat (pontosabban ez az egyetlen adat), ám az 1316–1322 közt hivatalt viselő Babonics János horvát-szlavón bán esetén a megye felbukkanása nehezen magyarázható lenne a címei között (mellesleg ismerjük az akkori mosoni ispánt, Jánosnak hívták, de nem azonos Babonics Jánossal, l. Engel, Archontológia I. 155.). Azonban egy Kőszegi-bán esetén, a família birtokviszonyai alapján, semmi