Szőcs Tibor: Anjou–kori Oklevéltár Supplementum I. 1301-1342 (Budapest-Szeged, 2023)

DOCUMENTA

217 299. (1319–1322.) jún. 12.–júl. 2., Csenger Zotmar megye (provincia) 4 szolgabírája tudatja, hogy abban a perben, ami egyik részről Abraam fia Péter, másik részről Emuch fiai: Simon és András között zajlott, fogott bírák közbenjárására olyan egyezségre jutottak, hogy Simon és András aug. 1-jén (in oct. s. Jacobi ap.) köteles két és fél márkát fizetni [a dátum után hozzátoldva: Paghud-ban Tovodorius mester előtt részint dénárokban, részint becsértékben], azzal a kikötéssel, hogy ha összehívnák a hadsereget (si exercitus fieret), akkor a hadoszlás 15. napján kell fizetnie. Ha a határnapot elmulasztja, akkor másnap a duplájával tartozik a megye színe előtt. D. in Chungur, in quind. Corporis Christi. E.: DL 47 950. (Múz. Ta. 1910. 55.) Enyhén vízfoltos és lyukas hártyán zárópecsétnek való bevágásokkal, hátoldalán azonos kéztől tárgymegjelölés. R.: Szatmár m. 26. sz. Megj.: 1319–1320 folyamán találkozunk egy Péter fia Tivadar mester nevű szatmári szolgabíróval (A. V. 756., 798., 812. sz.), és 1322-ben pedig Császári Miklós fia Tivadar mester szolgabíróval (A. VI. 587. sz., vö. uo. 3. sz.). Az itt említett Tivadar mester vélhetően az egyikükkel azonos. Hadoszlást 1322-ben említ Szatmár megye egy közelebbről nem keltezett oklevele (A. VI. 913. sz., Szatmár m. 28. sz.), hogy pontosan milyen hadi eseményről van szó, nem tudjuk. Lehet, hogy a szeptemberben kezdődő és nov. végén véget érő horvátországi királyi hadjáratot említették (Kristó, Anjou-kor háborúi 61–63.; Piti, Hadoszlások 383.), ami viszont biztosan nem kötődhet ehhez a júniusi oklevélhez. 1322 tavaszán-nyarán is összehívták valamely okból a hadsereget (A. VI. 575., 682. sz.), bár arról nem tudunk, hogy ez a Szatmár-környéki régiót érintette volna (az országos és helyi hatóságok mindenesetre májusjúnius folyamán rendben végezték a munkájukat a környék, így Szatmár megye számára is: A. VI. 581–582., 587–588., 600., 617., 620., 623., 626., 655. sz.). Az oklevél szerint ugyanakkor még nem állt fel a had, csak elvi lehetőségként számoltak vele. A kiadási időt így tágabban 1319–1322 közé tehetjük Tivadar említése alapján. Annyi megjegyzendő az 1322. évi datálással kapcsolatban, hogy ez esetben a napi kelet jún. 24-re, Keresztelő Szent János ünnepére esne, és legalábbis furcsa, hogy ezt a keltezésekben gyakran viszonyítási pontként használt ünnepnapot úgy jelölték volna, mint az Úrnapja (Corpus Christi) quindena-ját. Ez azonban nem zárja ki ezt az évet sem a szóba jöhető lehetőségek közül. 300. (1315–1322.) júl. 7–12. A Seps-i Szt. Márton-egyház káptalanja tudatja Fülöp mester Seps-i comes-szel és várnaggyal, hogy a címzett elküldte hozzájuk emberét: Tumpa (dict.) Miklóst, kérvén, hogy adják mellé saját emberüket tanúságul, akinek a színe előtt megtekinti azokat a károkat, amiket a néhai Polyan fia András fiai: Miklós és János, illetve jobbágyaik okoztak Poka fiainak: Pálnak és Péternek, és Lukács fia