Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

62 98. 1369. febr. 28. Visegrád Bubeek István comes, [I.] Lajos király (H) országbírója azon pert, amit perhalasztó oklevelének megfelelően színe előtt Jakus pozsonyi bíró (akinek nevében Pál fia: Tamás jelent meg a pozsonyi káptalan ügyvédvalló levelével) febr. 20-án (oct. diei Cynerum) viselt a káptalan idézőlevelében foglalt ügyekben Zenthgyurgh-i Péter fiai: János, Péter és Themul (dict.) Tamás ellenében (akik nevében Deseu fia: András jelent meg a káptalan ügyvédvalló levelével), a felek képviselői akaratából máj. 1-jére (oct. Georgii) halasztja. D. in Wyssegrad, 8. die termini prenotati, a. d. 1369. E.: AM. Bratislava. Pozsony város tanácsa. Oklevelek és levelek 238. (Df. 238 857.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, valamint zárópecsét nyoma. Kortárs kéztől: pro actore ut prius, pro in Paulus filius Andree cum Posoniensis ad [lehúzva: Jacobi] S. regis Stephani. Due. Actor solvit, in similiter. Non. 99. 1369. márc. 1. Visegrád [I.] Lajos király (H) Chertw (dict.) Jakab, Demeter erdélyi püspök familiárisa (a maga, valamint Mihály fiai: Dénes, János, László és András, a frater patruelis-ei nevében előadott) kérésére és oklevél-bemutatása alapján nekik és örököseiknek átírja és megerősíti (nem érintve idegen jogokat) a budai káptalan 1368. szept. 3-i zárt jelentését a király által nekik adott Vamus föld iktatásáról (l. Anjou-oklt. LII. 696. szám). Amikor jelen nyílt oklevelet visszaviszik neki, privilegiális formában adja majd ki. D. in Wyssegrad, f. V. an. Oculi, a. d. 1369. E.: Dl. 5668. (NRA. 78. 10.) Előlapja alján: perlecta et correcta. Hátlapján: Registratur; újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint nagypecsét körvonala. Á.: a 109. számú oklevélben. Eltérő névalakja: Vissegrad. 100. 1369. márc. 2. Visegrád [I.] Lajos király (H) a K[o]l[os]monostra-i konventnek: Demeter erdélyi püspök, királyi kincstartó (thesaurarius) – aki azt állította, hogy az erdélyi egyház számos oklevele, jelesül az annak birtokai határjeleinek emelése és bejárása [ügyében] kiadottak, ezen egyház békétlen időiben elég[tek] és egyéb okokból elvesztek, főleg néhai András erdélyi p[üspök] zavargása (turbacio) miatt – szolgálatai, továbbá azon spe[ciális] odaadás miatt, amit a király Szt. Mihály arkangyal (akinek nevében az erdélyi egyház épült és alapult), Demeter püspöknek és ezen egyházának azt a speciális kiváltságot (gracie prerogativa) adta, hogy amikor és ahányszor Demeter és püspöki utódai az erdélyi egyház birtokainak határait be akarják járni, és a szomszédok birtokjogaitól el akarják különíteni új határjelek emelésével a régi határoknak megfelelően (avagy ahol a régi határjelek az [idő]táv miatt nem látszódnak, ezen egyház népei és jobbágyai mutatása alapján), az elfoglalt határjeleket pedig másoktól visszavenni (recaptivare) és -csatolni, az ilyen eljárásokban nekik senki nem mondhat ellent. Abban az esetben, amikor nemesek v. bármely más helyzetű