Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

60 95. 1368. febr. 27. A pozsonyi káptalan előtt Zeredahel-i János fia: Miklós megvallotta, hogy a Zeredahel-i telkéből (ahol lakik) egy részt – ami egy szobától és konyhától (ab una stuba et pretorio), amiket e telken (curia) néhai fivére: István épített, a kert végéig tart a mező felé – e szobával és konyhával együtt, valamint a Zeredahel-i örökjogú földjeiből 3,5 holdat (amiből 1 hold van a Gywmelch nevű föld előtt a falu felől, 1 hold Budaer földön szintén e falu felől és 1,5 hold Tokara földön) [1368.] aug. 1-jétől (a fe. Jacobi prox. preterito) annak 11. évfordulójáig Zeredahel-i András fia Tamás fiainak: Miklósnak, Mihálynak, Andrásnak, Péternek, Jánosnak és Lőrincnek 14 font dénárért (minden fontot 6 pensa-val számolva) elzálogosította használatra (ad utendum collocasset), úgy, hogy ha ő v. örökösei a 11. évfordulón (és nem korábban) e holdakat és telekrészt ki tudják váltani, akkor a 14 fontból fél fontot elengedve (defalcata) 13,5 fontért ezt megtehetik. Ha akkor nem tudják ezt teljesíteni, Tamás fiai ezeket addig birtokolják, amíg e 13,5 fontért Miklós v. örökösei kiváltják tőlük. Tamás fiai a kiváltás idején e szobát és konyhát a többi épülettel együtt pusztítás és rombolás nélkül kell visszaadják Miklósnak v. örököseinek. Ha Tamás fiai időközben a telekrészen épületeket emelnek, ezeket a kiváltás idején az értékükön (pro condigno suo precio) Miklósnak v. örököseinek el kell adják, ha velük kellő módon meg tudnak erről egyezni, különben Tamás fiai ezen épületeket elvihetik, ahova akarják. Miklós a kiváltásig Tamás fiait és örököseiket minden zaklatótól megvédi és szavatolja. D. f. III. p. Remin., a. d. 1369. E.: Dl. 50 092. (Zerdahelyi cs. lt. 7.) Hátlapján pecsét körvonala. 96. 1369. febr. 28. Visegrád [I.] Lajos király (H) az egri káptalannak: elmondták neki János Lelez-i prépost nevében, hogy (miként megtudta) az ő ellenében Druget Miklós comes néhai országbíró fia: János mester [1368.] okt. 31-én (in vig. fe. OO. SS.) olyan tudományvételt eszközölt, miszerint a prépost János mester Kapos-i jobbágyai 1[5]0 disznóját hatalmaskodva elvetette, holott per van köztük függőben. Valójában (ahogy a királynak elmondták) a prépost Druget János Kapos-on lakó jobbágyai bizonyos disznóit a Lelez-i egyház Kapos nevű birtoka makktermő erdőjében vetette el a szokás szerint az ezen erdőben táplált disznók tizede (decimacio) okán, és ezek közül számos disznót Druget János jobbágyai kérésére nekik kegyesen elvitetett, abban pedig a prépost teljesen ártatlan, hogy Druget János jobbágyai 150 disznóját annak Kapus nevű birtoka erdőjében vetette volna el. Ezért a király utasítja a káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel Zenthus-i Makou fiai: Pál v. János, v. Kereztur-i László fiai: Péter v. Benedek, v. Kyustarkan-i László v. Boly-i László v. Rouazd-i [!] Balázs fia: Ábrahám királyi ember tudja meg minderről az igazságot, majd a káptalan tegyen jelentést. D. in Vissegrad, f. IV. an. Oculi, a. d. 1369. Á.: a 141. számú oklevélben.