Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

368 moti et ad oct. Georgii [Tá.: a. d. 1368.] proclamate) Zenthmyklos-i László fia: László ellenében bemutatta a vajda fivére: Dénes néhai erdélyi vajda döntéshozó oklevelét (l. Anjou-oklt. L. 726. szám) és a váradi [káptalan] jelentését (l. uo. L. 848. szám). Erre László azt mondta, hogy az általa tilalmazott Worbo birtok régtől fogva az övé és elődeié volt, örökjogon mindig is abban laktak, ő most is ott lakik, és ez ügyben kész magát alávetni a szomszédos és megyebeli nemesek bevallásának. Erre János azt mondta, hogy Warbou sosem tartozott Lászlóhoz, hanem mindig is az övé és elődeié volt örökjogon, és bemutatta Konth Miklós néhai erdélyi vajda 1355. évi oklevelét és a Zonuk megyei vicecomes és szolgabírók oklevelét, amik szerint (l. Anjou-oklt. XXXIX. 304. és 305. szám) Konth Miklós és a Zonuk megyei vicecomes és szolgabírók közgyűlésein e megye vicecomes-e, szolgabírói és esküdt ülnökei hitükre, a király és Szent Koronája iránti hűségükre, a kereszt fáját megérintve egyhangúan megerősítették, hogy Warbo birtok, ahol Szt. Fülöp és Jakab apostolok-egyház van, Moygh-i [!] Miklós fia: János örökjoga és hozzá tartozik, de azt nem tudják, hogy László fiai [Miklós és László] és [Zaruad-i] János fiai [Mihály és János] milyen címen tartják azt elfoglalva. Ezután János szintén a szomszédos és megyebeli nemesek tanúsításának vetette alá magát, és mivel a felek ellentétes állításairól Miklós vajda közös tudományvétellel akart tájékozódni, ezért írásban kérte a váradi káptalant, hogy küldjék ki a felek részére tanúságaikat, akikkel Kyde-i Pál v. Ramachahaza-i Demeter v. Seney-i Pál v. Haan-i [!] Endre fia: Lőrinc v. Kereus-i Gergely (János részére), ill. Karul-i [Simon] fiai: László v. Mihály, v. Damanhyda-i Miklós v. Dedachy-i Ányos fia: János v. Zanyzlou-i Mihály fia: Péter v. Olazy-i Beke fiai: István v. András (az alperesek részére) vajdai emberek [1368.] okt. 13-án (quind. Mychaelis) Warbo birtokon a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében e szomszédoktól, Zounuk megyei nemesektől és bármiféle egyéb helyzetű és állapotú emberektől hamisság nélkül, a hitükre, a király és Szent Koronája iránti hűségükre nyíltan és titokban tudják meg együtt eljárva, vajon Warbo birtok Miklós fia: János elődeihez tartozott örökjogon, ezáltal most Jánoshoz tartozik és ő annak tulajdonában van, avagy László elődeihez tartozott örökjogon és most Lászlóé, majd ezután Warbo birtokot, megtekintve minőségét, mennyiségét, hasznát, termékenységét és értékét, királyi mértékkel megmérve, v. ha mérni nem lehet, szemmel fogott bírókkal együtt az ország szokása szerint becsüljék fel az értékén (in condigno suo precio et valore), a káptalan pedig e közös tudományvételről és becslésről Miklós vajdának tegyen jelentést okt. 20-ra (ad 8. diem dict. quind.). Onnan ennek megtárgyalása Miklós vajda másik oklevelével [1369.] máj. 1-jére (quid. Georgii) lett halasztva. Akkor (időközben Miklós vajda elhunyt és a vajdaság honor-ját a király Imrének adta) a tárgyalás Imre vajda oklevelével okt. 6-ra (oct. Mychaelis) lett halasztva, mikor is Mog-i Miklós fia: András Zaruad-i László fiai: László és Miklós képviselőjét: Benedeket a vajdával lefogatta (fecerat per nos ad iudicium detineri), mivel állítása szerint a fivérét (frater carnalis): Jánost ezen László fia: Miklóssal együtt Benedek kirabolta és megölte, ezért Imre vajda Zaruad-i László fiai perét nov. 25-re (quind. Martini) halasztotta, és írásban kérte a váradi káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel a vajdai ember mondja meg László fiainak: Miklósnak és Lászlónak a vajda szavával, hogy nov. 25-én jelenjenek meg színe