Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

341 egy oklevelet sem mutattak be), valamint Babon birtok északi felét, amit Pál mester szerzett, a király kezeihez csatolták; végül Pál mester és frater-ei örökjogú és szerzett birtokaira és birtokrészeire menve először a Lyaba birtokon levő elhagyatott rész (amit Pál mester és fivére: Jakab szerzett) feléből, ti. Pál mester részéből a leánynegyedet birtokban (ti. annyi földdel, amennyin egy jobbágytelek tud lenni) Pál mester leányának, e birtokrész többi háromnegyedét pedig Jakab fia: Györgynek iktatták, nem érintve a király, a fehérvári káptalan és mások ottani jogait; a Lyaba-n levő birtokrészt ezen György részével és a kiadott leánynegyeddel, valamint bizonyos hold földekkel, amiken korábban, ahogy meg tudták ítélni, 7 v. 8 jobbágytelek lehetett, 100 hold földre becsülték fogott bírókkal; Pál mester és frater-ei Eghazasgyunkud birtokon levő örökjogú részén Pál mester részéből fél telekhelyet leánynegyed fejében Orsolyának, a többi részeket a mondott nemeseknek hagyták (Pál mester és fivérei ezen teljes birtokrészét a mondott leánynegyeddel és a harangtorony nélküli ottani Szt. György-kőegyházzal együtt 20 márkára becsülték az ország szokása szerint); Vgal birtokot és Pál mester telkét a felek vitája miatt nem tudták felosztani; e nemesek azt állították, hogy e birtokokat és birtokrészeket, amiket egykor Pál mester vásárlás, zálog és királyi adomány címén csak magának szerzett, Pál mester velük és az apáikkal megosztotta, az erről szóló oklevelek Mátyásnál vannak, aki az országbíró oklevele ellenére megtagadta, hogy ezeket a birtokok és birtokrészek iktatásai és osztályai során bemutassa. Mivel tehát a káptalan jelentése szerint miután a többi nevezett birtokot a feleknek felosztották és iktatták, Vgal birtokot és Pál mester telkét a mondott okból nem lehetett felosztani, ezért István országbíró a vele ítélkező bárókkal és nemesekkel elrendelte, hogy a királyi emberek a fehérvári káptalan tanúságaival júl. 8-án (quind. Nat. Johannis Bapt.) és további szükséges napokon Vgal birtokon a szomszédok összehívásával és a felek v. képviselőik jelenlétében Pál mester részét járják be és a mondott telekkel és Pál mester kertjével együtt mértékkel v. mérőkötéllel (funiculo) megmérve v. szemmel megtekintve osszák 4 részre, és ha Pál mester telke a kertjével együtt Vgal falu, ti. Pál mester része negyedét eléri v. annál nagyobb, akkor e telket a kerttel együtt (ha pedig e negyedrésznek több jár, mint a telek és a kert, akkor ezeket további részekkel együtt) iktassák Pál mester leányának a negyedjoga fejében a mondott királyi kegynek megfelelően, Pál mester részének háromnegyede pedig a felpereseknek marad, úgy, hogy ha e telek és kert nagyobb, mint Vgal birtok, ti. Pál mester részének negyede, akkor annyit, amennyivel nagyobb, a mondott telek mellett ott az asszonynak jutó földekből, sőt, ha szükséges, akár e telekből és kertből elkülönítve és kihasítva hagyjanak a mondott nemeseknek, továbbá Pál mester Vgal-i szőlőjét mértékkel megmérve, ha e szőlő háromnegyedéhez hasonló és egyenlő szőlőhelyet (ahol a szokott módon munkával és költséggel szőlőt lehet telepíteni) tudnak találni e falu területén, akkor ezen szőlőt szintén hagyják Orsolyának, a mondott szőlőhely pedig e nemeseké legyen, ha pedig szőlőnek alkalmas ilyen helyet ott nem tudnak találni, akkor ezen szőlőt osszák 4 egyenlő részre, egynegyedét az asszonynak, a többi 3 részét e nemeseknek hagyva, majd mindezeket elvégezve Vgal birtok, ti. Pál mester része háromnegyedét, amik mondott frater-eihez kerültek, Pál mester egyéb örökjogú és szerzett, ezen frater-einek jutott birtokaival együtt királyi mértékkel