Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)
DOCUMENTA
301 571. 1369. okt. 29. (?) [I.] Lajos királynak (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princeps Sal., montis S. Angeli d.) magnificus Benedek, Bulgária egykori bánja a maga, fivérei (uterinus frater): Miklós és Péter, valamint János fia: László, az unokatestvére (patruelis frater) nevében bemutatta új pecsétjével ellátott nyílt oklevelét, amiben Nexe fiai: János, László és Péter oláhok minden birtokát és birtokrészeit nekik adományozta (l. 341. szám), valamint a csanádi káptalan jelentését e birtokok iktatásáról (l. 401. szám). Kérésére a király ezen ép okleveleket átírja, elfogadja és nekik és örököseiknek az anyakirályné beleegyezéséből királyi hatáskörből örökre megerősíti, nem érintve idegen jogokat, függő kettőspecsétjével ellátott privilegiális oklevelében. Kelt László veszprémi püspök, királynéi kancellár, a királyi aula alkancellárja keze által, a. d. 1369., VIII. Non. Nov. [!], uralkodása 28. évében, amikor Tamás esztergomi érsek, decretorum doctor, István kalocsai érsek, sacre pagine magister, Domokos testvér zárai, Wgulyn spalatoi, Vgo raguzai érsek, Demeter váradi, Kálmán győri, István zágrábi, Demeter erdélyi, Domokos csanádi, Mihály egri, Vilmos pécsi, János váci, Péter boszniai, László nyitrai, István szerémi, Miklós knini, Demeter nonai, Miklós traui, István fárói, Jakab makarskai, Máté sebenicoi, Mihály scardonai, Portiua zenggi püspök, a korbáviai szék üresedésben, magnifici László, Opulya hercege, nádor, Imre erdélyi vajda, Zech-i Miklós comes országbíró, János királyi tárnokmester, Zudar Péter egész Sclauonia bánja és királyi pohárnokmester, Simon Dalmácia és Horváto. bánja, Miklós Machou-i bán, Pál királyi asztalnok-, János királyi ajtónálló-, István királyi lovászmester, ezen László herceg pozsonyi comes. Arenga. E.: Dl. 41 795. (Múz. Ta. Kisfaludy.) A plicaturán: ad litteratorium mandatum domini regis; perlecta et correcta. Hátlapján: Registratur; középkori (Nexee névalakkal) és újkori kéztől tárgymegjelölések. Zöld-vörös selyemfonaton függő pecsét töredéke. Tá.: Szécsényi Frank országbíró, 1406. jún. 9. Dl. 102 428. (Batthyány cs. lt. Heimiana 407.) K.: Temes I. 112–114. (E. alapján, nov. 12-i dátummal); Doc. Rom. Hist. C. XIII. 646–649. (román fordítással, okt. 29-i dátummal) Megj.: Lásd az 569. számú oklevélhez fűzötteket. 572. 1369. okt. 29. Diósgyőr [I.] Lajos királynak (H) elmondta Ponyula-i Péter fia: János, hogy az apja: Péter a Ponuyla [!] nevű birtokát Damanhyda-i Miklós fiainak: Miklósnak és Mihálynak 9,5 márka dénárért elzálogosította, ám ők azt Jánosnak, bár többször kérte, nem adták vissza. Ezért a király utasítja a váradi káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel Péter v. Rezege-i István v. Perkud-i Mihály v. Bank-i Lőrinc v. Mogy-i András királyi ember mondja meg Miklós fiainak, hogy miután megkapták azt az összeget, amennyiért a mondott birtok nekik zálogosításra került, a birtokot Jánosnak adják vissza. Abban az esetben, ha ezt makacsul megtagadják, a zálogösszeget a
