Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

250 2. Tá. 1. > Garai Miklós nádor, 1425. márc. 2. Uo. 1. 2. 89. 3097. (Df. 281 882.) A regeszta ez alapján készült. K.: Kubínyi, Hont I. 145. (Tá. 1. alapján.); Palásthy I. 132. (Tá. 1. alapján, önállóan), 261–262. (Tá. 1. alapján, Tá.-ban.) és 278–279. (Tá. 2. alapján, Tá.-ban.) R.: Tóth K., Palásthy 85. szám. (szept. 3-i dátummal) 467. 1369. szept. 6. Visegrád Zeech-i Miklós comes, [I.] Lajos király (H) országbírója tudatja, hogy amikor aug. 22-én (oct. Ass. B. virg.) a bárókkal és a nemesekkel ülésezett, és jelen volt Chorba (dict.) János – Ida-i Chyrke (dict.) Péter nevében a Jazou-i konvent ügyvédvalló levelével ezen ura Batur-i László fia Szaniszló felesége, nemes asszony elleni perében –, Benedek, a Scepsy-i egyház prépostja tiltakozott, hogy (miként megtudta) egyháza KisIda nevű birtokát Chyrke (dict.) Péter a királlyal örökre magának adományoztatta, most e királyi adomány címén egyháza ezen elfoglalt birtokában lakik és azt elnevezte ChyrkeIda-nak. Ezért a prépost Pétert e birtok elnyerésétől, elfoglalásától és az abba bármi módon való bemeneteltől tilalmazta az országbíró előtt Péter mondott képviselője jelenlétében. D. in Wyssegrad, 16. die termini prenotati, a. d. 1369. E.: ŠA. Levoča. Szepesi kápt. lt. Szepesi kápt. mlt. II. 9. 4. 1. 12. (Df. 272 817.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés (KysIda névalakkal), valamint zárópecsét szalagja. Kortárs kéztől: solvit prepositus. Tá.: 1. Szécsi Miklós nádor, 1386. febr. 5. Uo. 9. 4. 1. 20. (Df. 272 825.) Eltérő névalakjai: KysIda, Bator, Wisegrad. 2. Tá. 1. > Szepesi kápt., 1402. szept. 14. Uo. 9. 4. 1. 29. (Df. 272 834.) Eddigiektől eltérő névalakjai: Vissegrad, Cherke, Jazow, Bathor, Kysyda, CherkeIda. 3. Tá. 1. > Garai Miklós nádor, 1406. ápr. 24. Uo. 9. 4. 1. 32. (Df. 272 837.) 468. [1369.] szept. 7. A Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanja jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy parancslevelének megfelelően (l. 455. szám) Helmes (dict.) András királyi emberrel kiküldték tanúságul alolvasókanonokukat: András mestert, akik szept. 6-án (f. V. prox. nunc preterita) Gumur megyében nemesektől és nem nemesektől nyíltan és titokban megtudták, hogy Thaplicha-i Kun (dict.) Miklós fia: György aug. 24-én (f. VI. p. regis Stephani) hatalmaskodva elvette Vörös (Rufus) Miklós fiai Roniak [!] nevű, a közúton haladó jobbágya 50 forintot érő két lovát, holott per van függőben György és Vörös (Rufus) Miklós fia: Péter között. Mikor Thaplicha birtokra mentek, hogy e lovakat királyi szóval visszakérjék, Kun (dict.) Miklós fia: Györgyöt nem találták, csak az anyját, akitől e két lovat visszakérték, mire e nemes asszony azt felelte, hogy a fia: György e lovakat a saját részén törvényes okból vette el, ezért ezeket nem adja vissza és nem is kell visszaadnia. Ezért a királyi ember Györgyöt a saját Chetnuk-i birtokrészén Vörös Miklós fia: György ellenében a királyi jelenlét