Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

241 sem szólaltatták meg –, akik aug. 22-én (oct. Ass. virg. glor.) a veszprémi püspök Bykche nevű, Mihály mester szintén Bykche nevű birtokával közvetlenül szomszédos földjére mentek a szomszédok, Mihály ezen fiai és a püspök jelenlétében, és ott a szomszédokat nyíltan és titokban megkérdezték a hitükre, a király és Szent Koronája iránti hűségükre, hogy a püspök által megmutatott ezen föld [használatáért] János néhai veszprémi püspök és annak elődei kepéket (capecias frugum) szedtek-e bármikor is e föld [művelőitől (conservatoribus seu cultoribus)], akik, ahogy szokás (ut moris est et solutum), János püspöknek és utódainak kepéket szolgáltattak, e föld a veszprémi egyházhoz tartozott-e és tartozik most is, és ki v. kik tartják és használják e földet jelenleg. Demeter testvér Theleky-i apát azt felelte: ő azt hallotta sokaktól, hogy e birtokrész mindig a veszprémi egyházhoz tartozott és mindig az volt e föld birtokában; Bertalan mester, a keresztesek mesterének képviselője megerősítette, hogy e föld kepéit mindig a veszprémi püspöknek adták; Jenew-i Domokos, a Bykche-i nemesek határtársa azt mondta: e föld mindig a veszprémi egyházhoz tartozott és az mindig annak birtokában volt; Kezw-i Márk fia: Péter azt mondta: úgy hallotta e Bykche-i nemesek számos jobbágyától, hogy e föld után mindig kepéket fizettek, ti. 1 hold föld után fél köbölt; Kezw-i Bálint fia: György szerint Mesko és János püspökök idején e föld után mindig kepéket adtak, ezeket [Germen faluba] a saját szekereiken szállították és ezen egyház volt e föld birtokában; Kezw-i Illés fia: János azt mondta, hogy e föld mindig a veszprémi egyházhoz tartozott és az mindig is annak birtokában volt; Chamazumbatha-i Péter fia: György azt vallotta: az apjától azt hallotta, hogy e föld mindig a veszprémi egyházhoz tartozott és az volt annak birtokában; Kery-i Pál azt mondta: ő jól tudja, hogy János püspök idején e föld után mindig kepéket fizettek; Zwmor-i Péter azt mondta: ő 40 év távlatából tudja, hogy e földből kepéket adtak a veszprémi egyháznak; [Buz]thuch-i János határtárs azt mondta: ő úgy tudja régóta, hogy e föld a veszprémi egyházé volt és abból kepéket adtak; János fia: László határtárs megvallotta, hogy ő a püspök Germen-i officialis-a volt és e földről kepéket vitetett a Fizes nevű birtokára; Buzthuch-i Mihály határtárs azt mondta: ő mindig azt hallotta, hogy e föld a veszprémi egyházé volt; Buzthuch-i Pál fia: György határtárs szerint e földet Bykche-i Vörös Mihály mester használta a veszprémi egyház joga nevében; Fizes-i Péter fia: Rennolth megerősítette, hogy e föld mindig a veszprémi egyházé volt, aminek mindig kepéket adtak; Bodmer-i László fia: István határtárs, Pothou fia: Lukács és Pokon-i Miklós ugyanezt mondták, és több további nemes is megerősítette mindezt a veszprémi püspök részére. Megtudták még, hogy e Bykche-i nemesek e földet folyamatosan használ(tat)ják. D. 5. die termini premisse inquisicionis, a. d. 1369. Á.: Fehérvári kápt., 1470. febr. 6. VÉFL. Oklevelek. Bicske 2. (Df. 200 525.) Fakult. Eszerint hátlapon megpecsételt papíroklevél volt. Eml.: Lackfi Imre nádor, 1373. jan. 28. Uo. Bicske 1. (Df. 200 270.) Év nélkül. A kiegészítések innen származnak. Eltérő névalakjai: Felkezeu, Telky, Jeneu, Kezeu, Chamazombata, Petheu fia: György, Zamor, Bozteh, Fyzes, Renold, Pathou fia: Lőrinc, Pakon. R.: Veszpr. reg. 646. szám. (Eml. alapján.); Bakács, Pest m. 856. szám. (Á. alapján.)