Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)
DOCUMENTA
240 jövőben is úgy használhatja, miként eddig. Amikor Péter a pénzét vissza akarja kapni Jánostól, de ő azt Péternek v. örököseinek nem akarja v. nem tudja visszaadni, akkor János e malomrészei ellentmondás nélkül Péterhez háramoljanak minden jövedelemmel és haszonnal addigi használatra és tartásra, amíg János az összeget Péternek teljesen vissza nem adja. D. 2. die Bartholomei, a. d. 1369. E.: Dl. 52 138a. (Kállay cs. lt. 1300. 1545.) Papír. Hátlapján pecsét töredékes nyoma. K.: Temes I. 107–108; Doc. Rom. Hist. C. XIII. 630. (román fordítással) R.: F. IX/6. 303; Kállay 1626. szám. 444. 1369. aug. 25. A csanádi káptalan előtt egyrészről a Themes megyei Sosd-i Hench fia: János, másrészről Sosd-i ezen Hench fia Egyed fia: Péter a maga és kiskorú (tenera etas) fivérei (frater uterinus): Miklós, János és László nevében (akik terhét és bírságát teljesen magára vállalta, hogy az alábbiakat elfogadják és semmi módon nem mondanak ellent, miután a törvényes kort elérték) megvallották, hogy a Sosd nevű birtokukon olyan örök osztályt tettek, miszerint 12 telek (curia) a falu nyugati utcáján (linea) Jánosnak és örököseinek, 12 telek kelet felől pedig Egyed fiainak és utódaiknak jutott. A szántó-, használati és mezei földeket, réteket és kaszálókat (amennyi minden telekhez elégségesen tartozik) most és a jövőben is használhatják. Az erdőket, berkeket, vizeket és halászóhelyeket pedig közös használatra hagyták. A Sosd birtokuk határain belül a Borzua folyón meglevő és a jövőben építendő malmaikat és a folyó egyéb hasznait is két egyenlő részre osztották, ill. majdani felosztásra hagyták. Mindazon költségekért, amiket János a birtokaik ügyében tett, Péter neki 60 forintot fizetett, ezért Pétert, mondott fivéreit és örököseiket János e költségek ügyében nyugtatta. Amelyik fél v. bárki az örökösei közül ezen osztályt részben v. egészben megsértené, v. a másik felet mindezek okán beperelné v. zaklatná, a per kezdete előtt kifizetendő, a bíró része nélküli 50 márkában marasztalják el. Amikor jelen oklevelet visszaviszik 1 éven belül a káptalannak, az privilegiális formában adja majd ki. D. 2. die Bartholomei, a. d. 1369. E.: Dl. 52 127. (Kállay cs. lt. 1300. 1546.) Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelőlések (az egyik magyar nyelvű), valamint pecsét töredékei. K.: Temes I. 114–115; Doc. Rom. Hist. C. XIII. 628–629. (román fordítással) R.: Kállay 1627. szám. 445. 1369. aug. 26. A budai káptalan jelenti Lászlónak, Opulya hercegének, nádornak (H), a kunok bírájának, hogy döntéshozó oklevelének megfelelően [László] veszprémi püspök részére Felkezw-i Domokos fia: László nádori emberrel kiküldték tanúságul kanonoktársukat: Benedek mestert – Bykche-i Vörös (Rufus) Mihály mester fiai: Miklós és János a nádori és káptalani embert nem vezették a helyszínre és tanúikat