Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

228 hátracsavarva összezúzták; a házában bekerített Polian-i János fia: Mártont a kezein megcsonkítva és a fején életveszélyesen megsebezve szekérre dobták, félholtan elvitték és mostanáig Oulewld faluban tartják megkötözve; Benedeket, a Beel-i apát Polian-i viceofficialis-át, akit szintén a házában vettek körül, nyilakkal és kardokkal megölték, szekérre helyezve Oulewld faluba szállították a holttestét, amit egy ideig Zenthus ottani falunagy házánál nyilvánosságra tettek, majd elrejtették és mostanáig rejtve tartják, istentelenül megtagadva tőle az egyházi temetést; ezenfelül e gyalázatos tettekkel meg nem elégedve a Polian-i népek házait, azok ajtajait és ládáit (scrinia) feltörve és lerombolva ruhákat, köpenyeket, pénzeket, fejkendőket, terítőket, törlőruhákat, gyűrűket, lepedőket és egyéb ládabeli javakat, továbbá ekéket, ekevasakat és egyéb vaseszközöket, fejszéket, íjakat, tegezeket, kardokat, faggyút, vajat, sonkákat, élelmeket, lábbeliket, nyergeket, zablákat és egyéb házbeli javakat (amit csak el tudtak venni és vinni) elszállítottak; a Polian-i és Borsoth-i népek összes jószágát (pecora), amiket Polian faluban és birtokon találtak, ti. 140 ökröt, tehenet és borjút, 9 lovat és ugyanannyi v. több disznót szintén Owleuld faluba terelték és mostanáig ott tartják ezeket – noha e népek v. az apát és a hozzá tartozók semmiféle vétket nem követtek el. Mindezeket megtudván a királyi és konventi ember Polian faluban látták az ottani emberek (a perjel mondott népei által feltört, ledöntött és elpusztított) házait, ajtajait és ládáit, a kegyetlenül megölt Benedek vérét a házában és annak küszöbén bőven kiömölve és szétfröccsenve; Polian-i Miklós fia: Antalt nyíllövéssel a veséi tájékán, Borsoth-i Kozma fia: Lászlót a fején kardütéssel, Borsoth-i Pterke [!] fia: Miklóst szintén a fején és az arcán súlyosan megsebezve, Gergely egykori Borsoth-i falunagyot a hónaljánál karddal átdöfve, István egykori Polian-i falunagy feleségét a karján és a fején súlyosan megsebezve, Polian-i Miklós fia András felesége kardok és bicellum-ok ütéseitől befeketedett vállait és hátát, Polian-i Nagy (Magnus) György felesége testvérének (germana) leánya (puella) karját a kezénél eltörve és összezúzva, Borsoth-i Szabó (Sartor) Kozma özvegyét a homlokán veszélyesen és csúnyán megsebezve (számos egyéb Polian falvi és Borsoth-i özvegy- és házas asszony pedig hasonló ütésektől súlyosan megsebesülve ágyban feküdt). Látták Polian birtokot a mondott szörnyű tettek által minden állatától és javaitól kifosztva és lerombolva, miként mindezek miatt nem kevésbé Borsoth birtok is a nagy részén elpusztult, a Beel-i monostor és apátja jogának megszámlálhatatlan sérelmére. A királyi és konventi emberek aug. 6-án (f. II. superius designata) a perjelt mindezek megokolására és a fenti tetteket elkövető famulus-ai és jobbágyai bíróság elé állítására Pál Beel-i apát ellen a királyi jelenlét elé akarván idézni (citare), estefelé (hora quasi vespertina) a perjel Owleuld nevű falujába mentek, és Balázs ottani plébánossal közölték az idézést és a megjelenés időpontját, hogy a perjellel tudassa, de Zenthus falunagy, Nagy (Magnus) Illés, Miklós fiai: László és János (Darabus dicti), Takaro (dict.) Imre és számos ottani falusi előre megfontoltan, felfegyverkezve, hatalmaskodva rájuk támadtak, nyilakat kilőve és gyalázkodva meg akarták ölni őket, és meg is tették volna, ha a királyi és konventi emberek gyorsabban lovagolva a falusiak kezei közül el nem tudnak menekülni. Ezt a királyi és veszprémi káptalani ember, Alason-i Domokos fia: János Veszprém megyei szolgabíró és István várjobbágy