Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

221 valami módon gyors segítséget adjanak. D. apud Montemflasconem, III. Non. Aug., pápasága 7. évében. [1369.] Ugyanígy Johanna nápolyi (Si) királynőnek. K.: Acta Urbani V. 281–282. (ASV. Reg. Vat. Vol. 244. fol. 129r. és 131r. alapján, aug. 5-i dátummal.) 409. 1369. aug. 4. Visegrád [I.] Lajos királynak (H) elmondta Chertew (dict.) Jakab, hogy a Komárom (Kamaryensis) megyei, a Chelch folyó melletti Vamustelek nevű földjén és a Megere birtokon levő részén, amiket a király adományozott neki, szükség van a bejárásra és határjelek emelésére. Ezért az uralkodó utasítja a budai káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel Verstew-i Márton fia: János v. Bay-i Orrus (dict.) György v. Iklood-i Benedek fia: István v. Badad-i Péter fia: István királyi ember a szomszédok összehívásával e földet és birtokrészt járja be régik határaik mentén, a szükséges helyeken a régiek mellé új határjeleket emelve, és mások birtokjogaitól elkülönítve hagyja ezeket Jakabnak a mondott királyi adomány címén örök birtoklásra, ha nem lesz ellentmondás. Az esetleges ellentmondókat idézze Jakab ellenében a királyi jelenlét elé, majd a káptalan tegyen jelentést az uralkodónak. D. in Vissegrad, 4. die ad vincula Petri, a. d. 1369. Á.: a 432. számú oklevélben. 410. 1369. aug. 4. Zólyom [I.] Lajos király (H) a csanádi káptalannak: elmondták neki Tamás fia: János és [Be]sseneu-i .... fia: Péter a maguk és Besseneu-i rokonaik nevében, hogy a káptalan jogtalan visszaéléstől vezettetve tőlük minden évben tizedeket [szed be], miként a jobbágyaitól és más közrendűektől (homo popularis), az ő nemességük szégyenére (dedecus), [holott] az ország nemesei, akiknek jobbágyaik vannak, tizedeket nem kell fizessenek az ország szokása szerint. Ezért a király megparancsolja a káptalannak, hogy az efféle visszaéléstől elállva e Besseneu-i nemeseket a nemesi címük jogának sérelmére és kárára e tizedek kifizetésére ne kényszerítse, hanem azokat e nemesek jobbágyaitól szedje be, miként ez máskor is szokás volt. Jelen oklevelet az elolvasása után a káptalan a bemutatójának adja vissza. D. in Zolyo, sab. p. Petri ad vincula, a. d. 1369. Á.: Zsigmond király, 1414. jan. 14. EPL. Acta radicalia U 181. (Df. 279 049.) Eszerint titkospecsétes nyílt oklevél volt. Megj.: A fotón Zsigmond hátlapi pecsétjének előlapra átütő körvonala miatt bizonyos szavak nem olvashatók el.