Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)
DOCUMENTA
186 336. 1369. júl. 4. [I.] Lajos királynak (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princeps Sal., montis S. Angeli d.) Tristianus testvér, a pálos rendi remete testvérek provincialis perjele a maga és az Irug hegyi, Pécs közelében alapított pálos Szt. Jakab-kolostor perjele és testvérei nevében bemutatta László néhai pécsi püspök 3 privilegiális oklevelét (1334. júl. 27., 1315. febr. 10. és 1326. febr. 9., l. Anjou-oklt. XVIII. 420., IV. 25. és X. 52. szám), amiben a püspök és más hívők megadományozták ezen házat v. kolostort. A király azon tisztelet és odaadás miatt, amit Pál első remete és a rendje testvérei felé táplál, valamint a perjel kérésére ezen ép és gyanútól mentes okleveleket elfogadja, átírja, és Erzsébet anyakirályné (H) akaratából és egyetértésével a Szt. Jakab-kolostornak v. -háznak és az abban levő remete testvéreknek királyi [teljhatalmából] örökre megerősíti, más jogának sérelme nélkül, függő új kettőspecsétjével ellátott privilegiális oklevelében. Kelt László veszprémi püspök, királynéi kancellár, a királyi aula alkancellárja keze által, a. d. 1369., IV. Non. Jul., uralkodása 28. évében, amikor Tamás esztergomi, István kalocsai, Wgulin spalatoi, Miklós zárai, Illés raguzai érsek, Demeter váradi, Kálmán győri, Mihály egri, Vilmos pécsi, István zágrábi, Demeter erdélyi, János váci, Domokos csanádi, Péter boszniai, László nyitrai, István szerémi, Miklós knini, Demeter nonai, Miklós traui, István fárói, Bálint makarskai, Máté sebenicoi, Mihály scardonai, Portiua zenggi püspök, a korbáviai szék üresedésben, magnifici László opuliai (Opulensis) herceg, nádor, Imre erdélyi vajda, István comes országbíró, János királyi tárnokmester, Simon Dalmácia és Horváto. (regnorum Dalmacie et Croacie) bánja, Zudar Péter egész Sclauonia bánja, Miklós Machou-i bán, Pál királyi asztalnok-, János királyi ajtónálló-, István királyi lovászmester, ezen László herceg pozsonyi comes. Arenga. E.: Dl. 5779. (Acta Paulinorum. Patacs 1. 30.) Hiányos. A plicaturán: ad commissionem domine regine; perlecta et correcta. Hátlapján középkori kezektől: propria manu domini Nicolai; Pathach; újkori kezektől tárgymegjelölések. Függőpecsétre utaló bevágások. Á.: Pozsonyi kápt., 1733. okt. 4. Ue. jelzet alatt. Má.: 1. Ue. jelzet alatt, újkori. (E. alapján.) 2. Ue. jelzet alatt, újkori. (Á. alapján.) 3. Dl. 8776. (Uo. Patacs 65.) (E. alapján.) K.: F. IX/4. 177–180; Doc. Art. Paulin. II. 152. és 155. (AP. Elenchus 624. és AP. fasc. 330. 1/2. fol. 19-20. alapján, csak évvel.) 337. 1369. júl. 4. [I.] Lajos királynak (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princeps Sal., montis S. Angeli d.) Tristianus testvér, a pálos rendi remete testvérek provincialis perjele a maga, valamint a [Boych-i] perjel és a konvent nevében bemutatta Soklous-i Miklós mester fiai: Péter és Jula mesterek 1283. évi privilegiális oklevelét a Boych-i Mindenszentek-kolostor alapításáról és adományozásáról (l. W. XII. 410–411.) és a Pechwarad-i konvent 1355. júl. 14-i privilégiumát egy kaszáló v. rét ügyében. A