Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

183 E.: Dl. 77 426. (Zichy cs. zsélyi lt. Misc. 18.) Erősen hiányos. Függőpecsétre utaló plicatura. R.: Z. XII. 35. Megj.: Az átírt oklevél is hiányos, kiadási éve nem látszik (ezért OL-adatbázis sem listázta), de a megmaradt részekből felismerhetően Miklós egri püspök és a káptalan 1358. márc. 29-i oklevele az eszenyi pálos monostor alapításáról és adományozásáról (E.-je: Dl. 98 817., l. Anjou-oklt. XLII. 351. szám). Itteni fennmaradt eltérő névalakjai: Boxa, Charnauoda. 330. 1369. jún. 30. A vasvári káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H; domino ipsorum metuendo), hogy László veszprémi püspök, a királyi aula alkancellárja érdekében idézésekre, tudományvételekre, tilalmazásokra és az ország szokása szerinti egyéb ügyekre 1 évre általánosan kiadott oklevelét megkapva az abban többek között megnevezett Hazugd-i Mihály fia: László királyi emberrel kiküldték tudományvételre kanononoktársukat: János mestert, akik jún. 27-én (in fe. Ladizlai regis) nemesektől, nem nemesektől, klerikusoktól, világiaktól és bármiféle egyéb helyzetű és állapotú Zala megyei emberektől megtudták, hogy Pyleske-i Mykch néhai bán fia: Ákos mester több éve a püspök Zterrak nevű birtokát elfoglalva tartja és a telekhelyeket jelen évben felszánttatta a püspök joga sérelmére. D. 4. die diei inquisicionis prenotate, a. d. 1369. E.: VÉFL. Oklevelek. Sztrag 7. (Df. 200 260.) Papír. Hátlapján azonos és újkori újkori kéztől tárgymegjelölések, valamint zárópecsét töredékei. R.: Veszpr. reg. 640. szám. Megj.: A káptalan tanúságának neve utólag van beírva, kivakarva a korábban leírt nevet. 331. 1369. júl. 1. Buda [I.] Lajos király (H) a főpapoknak, báróknak, comes-eknek, várnagyoknak, nemeseknek és officialis-aiknak, a városoknak, szabad falvaknak és ezek rector-ainak, bíróinak v. falunagyainak: elmondta neki István zágrábi püspök a maga és fivére: János mester nevében, hogy amikor a jobbágyaik és birtoktalan famulus-aik a javaikkal együtt a címzettek birtokaira és területeire mennek, azok és a hozzájuk tartozók (anélkül, hogy – miként ez illő – a püspöktől és fivérétől v. azok officialis-aitól előbb igazságot kérnének) őket tilalmazzák, feltartóztatják és ítélkeznek felettük. Mivel az ország régi szokása szerint minden nemes és birtokos ember bíráskodhat a saját jobbágyai és a birtokain jobbágyok módjára lakó birtoktalan famulus-ai felett az ügyeikben (kivéve a köztolvajlást, rablást és egyéb bűnügyeket), ezért a király utasítja a címzetteket, hogy a püspök és János mester jobbágyait és a birtokaikon jobbágyok módjára lakó birtoktalan famulus-ait, akik a javaikkal együtt a területeikre és birtokaikra érkeznek, ne tilalmazzák és tartóztassák fel, felettük ne ítélkezzenek, hanem ha valakinek közülük valamilyen keresete (accio, quescio) van István püspök