Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)
DOCUMENTA
155 bíró írásban kérte a fehérvári káptalant, hogy küldjék ki tanúságaikat, akikkel a királyi emberek ápr. 11-én (f. IV. p. oct. Passce) és egyéb szükséges napokon a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében menjenek a Pál mestert és frater-eit vásárlás és zálog címén közösen illető birtokokra és birtokrészekre, ezeket a felek által ott bemutatandó mondott okleveleknek megfelelően osszák fel annyi személy között, amennyi között kell, mindegyiküknek a saját birtokjogait minden haszonvétellel örök birtoklásra hagyva, majd a csak Pál mestert vásárlás és zálog címén illető birtokokat és birtokrészeket hagyják Orsolyának és örököseinek, a csak Pál mestert szerzés címén illető birtokokat és birtokrészeket pedig foglalják le és csatolják a király kezeihez, továbbá mivel Besenyő Mátyás a felesége nevében a Symig-i konvent ügyvédvalló levelével az országbíró előtt bemutatta a király oklevelét (l. 8. szám), ezért az országbíró meghagyta, hogy mindezek elvégzése után az efféle örökjogú és szerzett birtokokat és birtokrészeket, ahogy szokás, osszák 4 egyenlő részre, a negyedrészüket minden haszonvétellel a mondott királyi kegynek megfelelően iktassák Orsolyának a negyedjoga fejében (a maradék háromnegyedük minden tartozékkal a mondott nemeseknek marad), Pál mester azon örökjogú és szerzett birtokait és birtokrészeit, amik a frater-einek jutnak (kivéve az asszonynak iktatott negyedüket) fogott bírókkal az ország szokása (lex) szerint becsüljék fel, és mivel e nemesek azt mondták, hogy Synkakekche birtok és a Chychal, Babon és Megeer birtokokon levő részek hozzájuk Pál mesterrel együtt szerzés, vásárlás és zálog címén közösen tartoznak és az erről szóló oklevelek Pál özvegyénél voltak, Mátyás viszont azt állította, nála az özvegytől a bemutatottakon túl több oklevél nem maradt, de ha talál még efféle okleveleket, az osztály idején ezeket bemutatja, ezért az országbíró meghagyta, hogy ha Mátyás az ügyre vonatkozó további okleveleket akkor be tud majd mutatni, az osztályt és az iktatást ezek tartalmának megfelelően végezzék el, meghagyta továbbá, hogy mindezeket elvégezve a felek a pecsétjeik alatt (sub sigillis earum) minden mondott oklevelüket a káptalannak őrzésre adják át, és ha a felek valamelyikének szükséges lesz, ezek tartalmát a káptalan pecsétje alatt megkaphatja, majd a káptalan a királynak tegyen jelentést máj. 27-re (oct. Penth.), hogy akkor a becslés alapján az országbíró időpontot tudjon kitűzni Pál mester özvegye hitbére és jegyajándéka kifizetésére, amit Pál frater-ei kell megtegyenek Pál leányának. Máj. 27-én Jakab fia: György és Miklós fia: László a maguk és frater-ük: János nevében királyi ügyvédvalló levéllel, ill. Jakab fia: András Besenyő Mátyás felesége nevében a Symig-i konvent ügyvédvalló levelével bemutatták az országbírónak a káptalan királynak szóló jelentését, miszerint az országbíró döntéshozó oklevelének megfelelően Ereztwen-i Péter mester királyi emberrel, az országbírói kúria (curia nostra) notarius-ával a felperesek részére Benedek mestert, egykori alolvasókanonokukat, ill. Sumugy-i Miklós királyi emberrel Orsolya részére Tamás mestert, egyházuk Dicsőséges Szűz-oltára rector-át, egyházuk notarius-át, kanonoktársaikat küldték ki tanúságul, akik a kijelölt és egyéb szükséges napokon először a néhai Pál mestert és frater-eit vásárlás és zálog címén illető birtokokat és birtokrészeket a szomszédok, a mondott nemesek, ezen Mátyás és Jakab fia: András (a Symig-i konvent ügyvédvalló levelével Orsolya nevében) jelenlétében a felek ott bemutatott okleveleinek megfelelően minden