Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

136 252. 1369. máj. 26. A pozsonyi káptalan előtt Magyarbel-i Miklós fia: János a maga és fivére (frater uterinus): Lőrinc nevében, Balázs fia: Miklós a maga és fivérei (fratres uterini): Tamás és István nevében és Péter litteratus Magyarbel-i Mihály fia: Péter nevében (valamennyien a káptalan ügyvédvalló leveleivel) elmondták, hogy bár köztük hosszú per jött létre a Magyarbel birtokon közeli rokonság (propinqua generacio) miatti osztály okán, de a Szentlélek kegyelméből és fogott nemes bírók elrendezésével úgy egyeztek meg, hogy a Magyarbel-en levő összes birtokrészüket minden bevételükkel és hasznukkal 3 egyenlő részre osztották maguknak és utódaiknak mind a hegyekben, mind a földeken. Azon földrészt telkekkel (fundis) és telekhelyekkel, amiken János és Lőrinc faluja v. birtoka van az út felől Bozyn és Vyfalu v. Zunch birtok felé Cheklez birtok határáig, a közeli rokonság szeretetéből Balázs fiai és Mihály fia: Péter osztály nélkül Miklós fiainak és örököseiknek átadták. Mivel e földrészt Miklós fiai: János és Lőrinc idegenek kezéből szerezték vissza folytonos fáradozásokkal és nagy költségekkel, a jegyajándék és leánynegyed kifizetését (kivéve Mathekafulde-t) közösen teljesítsék. Miklós fiai és Péter a telkeiket ne cseréljék el, hanem mindig tartsák meg ....... mind a felosztott birtokrész, mind az átadott és osztatlan mindig a túlélőre háramoljon ....... Ha jelen oklevelet visszaviszik, a káptalan privilegiális formában írja át. D. 2. die Vrbani, a. d. 1369. E.: SNA. Pozsonyi kápt. hh. lt. 14. 12. 2. (Df. 226 745.) Helyenként foltos. Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint pecsétre utaló szalag. 253. 1369. máj. 27. Diósgyőr [I.] Lajos k[irálynak] (H) elpanaszolta Haranglab-i Pál fia Mihály fia: Jakab, hogy másodfokú rokon (in secunda linea generacionis) soror-ját, Haranglab-i Domokos leányát ...., aki nemes emberhez ment férjhez (nupta), a király az összes atyai birtokjogban valós örökössé tette oklevelével mint fiút és törvényes leszármazottat. De mivel a király másodfokú rokon leányokat nem szokott tudatosan (scienter) fiúsítani, így a mondott kegy Mihály soror-jának hamis tájékoztatásból (suggesta falsitate) történt, ezért mind emiatt, mind az erdélyi nemesek – a követeik: Bakoch, Zekul (dict.) Jakab és Chech (dict.) László mesterek, valamint Lőrinc fia: János által előadott – kérésére a király a mondott oklevelét az abban foglalt keggyel együtt érvényteleníti, és néhai Domokos birtokjogait leszármazás jogán Mihály fia: Jakabnak adja (ascribentes) jelen oklevelében, amit ha visszavisznek neki, privilegiális formában adja majd ki. D. in Gyosgyeur, in fe. S. Trinit., a. d. 1369. Á.: az 504. számú oklevélben. K.: Doc. Rom. Hist. C. XIII. 600–601. (román fordítással) R.: Erdélyi Okm. IV. 736. szám.