Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LIII. 1369. (Budapest–Szeged, 2024.)

DOCUMENTA

104 ezeket neki a mondott jogcímen, ha nem lesz ellentmondás. Az esetleges ellentmondókat idézze János ellenében a királyi jelenlét elé, majd a káptalan a szokott módon (more solito) tegyen jelentést az uralkodónak. D. Bude, sab. an. Georgii, a. d. 1369. Á.: a 201. számú oklevélben. 193. 1369. ápr. 22. Buda Erzsébet királyné (H) Lászlónak, Opulia hercegének, nádornak (regni nostri palatino) v. távollétében Sopron megyei vicecomes-ének: a király és Erzsébet meghagyták Zazlup-i Hemulin királyi familiárisnak, hogy Pordan, Pothl és Byduskuth birtokokat, amiket egykor István zágrábi püspöktől ők elvettek (abstuleramus) és Hemlin-nek adtak őrzésre, minden haszonvétellel adja vissza a püspöknek. A királyné utasítja a címzetteket, hogy ha a mondott meghagyás ellenére Hemlin azt nem akarja teljesíteni, akkor e birtokokat királyi és királynéi hatáskörrel elfoglalva a püspöknek a jogaival és tartozékaival együtt adják vissza. D. Bude, domin. an. Georgii, a. d. 1369. E.: Dl. 5730. (NRA. 6. 23.) Papír. Hátlapján vörös viaszú (nagy K betűs) gyűrűspecsét nyoma alatt nem olvasható commissio-s jegyzet; középkori kéztől tárgymegjelölés (Bydeskuth névalakkal). K.: Sopron vm. I. 383. 194. 1369. ápr. 22. A győri káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy Bubek István comes országbíró közös tudományvételről szóló, Jwtas-i István fiai: János és Benedek felperesek és az alperes veszprémi káptalan részére kiadott levelének megfelelően Sary-i Iwan fia: Miklós királyi emberrel (Péter [! ∋: István] fiai részére), ill. Vrs-i István fia: László királyi emberrel (az alperes részére) kiküldték tanúságul kanonoktársaikat: Miklós mester dékánt és István mester Papuch-i prépostot, akik ápr. 15-én (quind. Passce) a szomszédok összehívásával a vitás földre mentek (amiről a felperesek azt állították, hogy a királyné nekik adományozott földje, Péter mester dékán és János, a veszprémi káptalan kanonokai és képviselői pedig azt, hogy Bogarfulde-hez tartozik), és először a fehérvári (Alba) keresztesek konventje (István fiai által ott bemutatott) oklevelének megfelelően az abban foglalt határok szerint bejárták, de a felek ennek során nem értettek egyet és egymásnak ellentmondtak. E vitás birtokrészen az odahívott fogott bírókkal együtt szemmel 2,5 ekényi művelt szántóföldet találtak és 1 ekényi (részben sziklás) mezei földet, a két helyen levő berkes v. cserjés erdőket az ország szokása szerint 4 ekényinek tekintették, a kaszálókat 24 kaszányinak; mindezeket és a Vesprem folyón levő, Alolchapo nevű malmot azonban a felek vitája miatt felbecsülni nem tudták, hanem az országbíró és a bárók becslésére küldték. Mindezek után együtt eljárva a szomszédok és a felek által odahívott egyéb megyebeli emberek között közös tudományvételt tartottak