Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

372 és a fiának: Jakabnak – akik az utolsó férjétől, Fewldwar-i (dict.) Miklóstól születtek – és Miklós frater-ei fiainak adta, végül Powsa fia János fia: Péter a birtokot Madaras-i Ferenctől kiváltva György fia: Jánosnak 16 márkáért elzálogosította, ezért úgy tűnt, hogy e birtok nem Katalinhoz és Jakabhoz, hanem Klára korábbi férjéhez: Jánoshoz (Powsa fiához) tartozik, aki azt György fia: Jánostól a 16 márkáért kiválthatja, ezért az országbíró írásban kérte a pozsonyi káptalant, hogy küldjék ki tanúságaikat, akikkel a királyi emberek szept. 22-én (quind. Nat. virg. glor.) és egyéb szükséges napokon a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében megtekintve Janok birtok minőségét, mennyiségét, hasznát és értékét, királyi mértékkel megmérve, v. ha mérni nem lehet, szemmel becsüljék fel fogott bírókkal együtt Challokewz föld szokása szerint, és ha a birtokot 16 márkánál többre becsülik, akkor hagyják meg, hogy akiknek ott hitbére v. negyedjoga van, a káptalan jelentésének visszavitele napján jelenjenek meg az országbíró előtt jogaik érvényesítésére, majd a káptalan tegyen a királynak jelentést okt. 6-ra (ad oct. Michaelis), hogy akkor az országbíró időpontot tudjon kitűzni János fia: Péternek a 16 márka kifizetésére, v. ha a birtok 16 márkánál többet ér, akkor a többletből (mások ottani jogait kivéve) Klára hitbérének a leánya: Katalin részére történő kifizetésére. Mivel azonban Katalin azt mondta, hogy Sap birtokon van az anyja hitbére, Péter pedig azt, hogy Sap nem nála, hanem idegen kezeken van, ezért az országbíró meghagyta, hogy ha Saap birtok Péter kezére kerül, akkor Katalin tőle, ellenkező esetben másoktól érvényesítse törvényesen, ha Janok becslése az anyja hitbérét és jegyajándékát nem fedezi teljesen. A jelentés visszavitele okt. 6-ról az országbíró perhalasztó levele szerint a bárók távolléte miatt [1367.] jan. 13-ra (ad oct. Epiph.) lett halasztva, mikor is Samuth-i Pál fia: Tamás (György fia: János és a felesége nevében a pozsonyi káptalan ügyvédvalló levelével) János fia: Péter jelenlétében bemutatta az országbírónak a pozsonyi káptalan királynak szóló jelentését, miszerint az országbíró kérésének megfelelően a felperesek részére kijelölt Magyar-i András fia: Tamás királyi emberrel kiküldték tanúságul kanonoktársukat: Mátét (akit mindkét fél elfogadott), akik [1366.] szept. 15-én [!] (oct. [!] Nat. B. virg.) és más napokon a szomszédok és a felek jelenlétében Janok birtokot a Humurow víz felől királyi mértékkel megmérték, ott 32 hold művelt földet találtak, a víz másik oldalán azonban a birtokot a berkek és erdei fák sűrűsége miatt nem tudták megmérni, hanem ahogy szemmel látták, e rész ötszöröse a 32 hold művelt földnek; Janok-on összesen 192 hold földet és 66 téli gyümölcsfát találtak, 1 holdat és a mondott fák mindegyikét 100 dénárra, egy telket 3 márkára, az ahhoz tartozó 2 halászóhelyet szintén 3 márkára becsülték fogott bírókkal Challokewz föld kipróbált szokása szerint, így Janok birtok becslése összesen 60,5 márkát tett ki. Az oklevelet megtekintve (aminek tartalmát az országbíró újra összefoglalta) mivel abban nem szerepelt, hogy a gyümölcsfák a becsült földön, avagy egy másikon vannak-e, János fia: Péter pedig a becsléssel nem volt elégedett, mivel szerinte e földet és a mondott fákat többre (ultra maiorem quantitatem pecunie) becsülték, mint amennyiért Challokewz föld szokása szerint hitbér és jegyajándék kifizetésére kellett volna, emiatt Janok becslésére a királyi és győri káptalani embereket újra ki kellett küldeni, ezért az országbíró írásban kérte a káptalant, hogy küldjék ki tanúságaikat, akikkel a királyi emberek [1367.] ápr. 25-én