Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

319 tartózkodva, és amiket hosszú lenne elmondani és itt leírni) részbeni viszonzásáért királyi kedvezésből, az anyja: Erzsébet királyné (H) akaratából és beleegyezésével, valamint a főpapok és bárók tanácsából Teten királyi birtokot Wissegrad vártól elvéve minden tartozékkal régi határai alatt és mindazon joggal, amikkel királyi adományozásához tartozik, Miklós mesternek és általa örököseinek adja valódi nemesség címén (sub mero et sincero nobilitatis titulo). Mivel Teten birtokot a legrégibb idők óta Magyaro (H) királyai és Lajos apja, majd miután Lajos a születés jogán és rendjén őt megillető Magyaro. koronájához jutott, ő maga is per nélkül, békésen birtokolták eddig, mind emiatt, mind speciális kedvezése és bizalmas szeretete jeleként Lajos vállalja a maga és leszármazottai nevében, hogy Miklóst és örököseit bármiféle helyzetű, méltóságú és állapotú emberekkel szemben Teten birtok és tartozékai ügyében megvédi, szavatolja és annak békés tulajdonában megőrzi, nem érintve idegen jogot. Erről függő új kettőspecsétjével ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki. Kelt László veszprémi püspök, királynéi kancellár, a királyi aula alkancellárja keze által, a. d. 1368., IV. Non. Aug., uralkodása 27. évében, amikor Tamás esztergomi, István kalocsai, Wgulin spalatoi, Miklós zárai, Hwgo raguzai érsek, Demeter váradi, Mihály egri, Kálmán győri, Vilmos pécsi, Demeter erdélyi, István zágrábi, János váci, Domokos csanádi, Péter boszniai püspök, István szerémi electus, Miklós knini, Demeter nonai, Miklós traui, István fárói, Bálint makarskai, Máté sebenicoi, Mihály scardonai, Portiua zenggi püspök, magnifici László opuliai (Opulensis) herceg, nádor, Miklós erdélyi vajda, István comes országbíró, János királyi tárnokmester, Zwdar Péter egész Sclauonia bánja, Imre Dalmácia és Horváto. bánja, Gara-i Miklós Machou-i bán, Pál királyi asztalnok-, János királyi ajtónálló-, Imre [! ∋: István] királyi lovászmester, ezen László herceg pozsonyi comes. Arenga. E.: Dl. 73 604. (Rudnyánszky cs. lt. 26. 476.) A plicaturán: commissio domine regine ac relacio domini Willermi episcopi Quinqueecclesiensis; perlecta et correcta. Hátlapján: Registratur; újkori kezektől tárgymegjelölések. Hiányos függőpecsét és lila fonata. 612. 1368. aug. 2. Zólyomlipcse [I.] Lajos király (H) a familiárisai, Losonch-i Tamás fia: István mester és nepos-a: Dénes kérésére és szolgálataiért meghagyja királyi hatáskörrel, hogy ők Losonch-i Dénes fia néhai Tamás mester leányának: Katalinnak és más soror-jaiknak az Istvánra és Dénesre leszármazás jogán háramlott atyai birtokokból járó leánynegyedet ne birtokban, hanem pénzfizetéssel adják ki az ország szokásának (lex consuetudinaria) megfelelően. D. in Lipche Zoliensi, die crastino Petri ad vincula, a. d. 1368. E.: Erdődy cs. bécsi lt. D247. (96. 13. 3.) Előlapja alján kis titkospecsét nyoma, alatta nem olvasható relációs jegyzet. Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések. K.: Bánffy I. 283–284. R.: Erdődy 535. szám.