Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

310 fél el kell fogadja, s ha ezt Domokos fiai nem teszik, a bíró részével együtti, a per kezdete előtt kifizetendő 3 márkában marasztalják el őket, ha pedig a Luchonch-i nemesek nem fogadják el a döntést, akkor őket 9 márkában ugyanígy. A felek bírói a döntés meghozatala előtt nem távozhatnak a helyszínről, s ha ezt valamelyik fél bírói mégis megtennék, akkor a másik fél bírói döntsenek, és azt a felek el kell fogadják, s ha valamelyikük ezt nem tenné, a mondott büntetés sújtsa. D. in Vissegrad, in vig. Jacobi, a. d. 1368. E.: Erdődy cs. bécsi lt. D242. (97. 10. 14.) Papír. Hátlapján azonos és újkori kéztől tárgymegjelölések, valamint visszazáró pecsét nyoma; zárópecsét körvonalában: ad assertionem magistri Nicolai filii Rado de Palast. R.: Erdődy 534. szám. 596. 1368. júl. 24. A bácsi káptalan jelenti Lászlónak, Opulya hercegének, nádornak (H), a kunok bírájának, hogy döntéshozó oklevelének megfelelően Pand-i István mester nádori emberrel kiküldték tanúságul kanonoktársukat: István mestert, akik júl. 18-án (6. die Margarete) Vylakerde erdőt a szomszédok összehívása után szentszalvátori (S. Salvator) Simon fia: Dénes mutatása alapján bejárták: Myluan nevű két birtok; kelet felé Zegfalu falu alsó vége; Vylakerde erdő; Baza folyó és annak partja nyugat felé; Zaluza birtok; Myluan nevű két falu. Ezután az így bejárt erdő kétharmadát annak egyharmadától e határokkal elkülönítették: Baza folyó partján, ti. ahol a folyó másik oldala felől Peturfolua falu van, 1 földjelet emeltek két, kereszttel jelölt Tulfa (dict.) fa mellett, majd az erdőn át 26 földjelet emelve elértek a Myluan nevű két faluhoz. Az elkülönítés után az erdő kétharmadát Dénesnek és fivéreinek örökre iktatták, ellentmondó nem lévén, az erdő nyugati harmadát pedig Bathya-i Miklós fia: Istvánnak hagyták. D. in vig. Jacobi, a. d. 1368. E.: Dl. 91 740. (Festetics cs. lt. Valkó 39.) Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés (...ad oct. fe. B. Michaelis arch. rescripcionalis), valamint mandorla alakú zárópecsét töredéke és pecsétfő nyoma. Középkori kéztől: Vylaked [!]. 597. 1368. júl. 25. János prépost és a Lelez-i Szt. Kereszt-egyház konventje előtt Fülöp váradi prépost megvallotta, hogy a Zemplin megyei Kystarkan, Maraza és Rozuag birtokokon levő részeit minden haszonvétellel Kystarkan-i Máté fia: Lászlónak, az unokatestvérének (frater patruelis) 200 aranyforintért elzálogosította, addigi birtoklásra, amíg ezen összegért ezeket ki tudja váltani Lászlótól. Továbbá a ménesét, valamint a Kystarkan és Maraza birtokokból egykor kihasított földrészt, amit Fülöp a saját és László költségein és fáradozásaival Zeech-i László fia Tamás fiai kezeiből visszaszerzett (reobtenta), Máté fia: Lászlónak és a fiainak adta a köztük mindig is meglevő rokoni szereteből, mivel más egyéb atyafiuk és rokonuk nem segített Fülöpnek