Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

258 486. 1368. jún. 16. Az egri káptalan előtt Zalouk-i Domokos fia Miklós fia: Domokos litteratus tiltakozott, hogy Zalouk-i Lorand fia: András elzálogosította Raklyus fia: néhai Tamás, generacio-ja örökös nélkül elhunyt nemese birtokrészét (ami Domokost, miként Andrást is leszármazás jogán illeti) Losunch-i és Abad-i néhai István bán fia: Dénes mesternek, és újabban ezen Zalouk és Tyzazalouk birtokokból bizonyos földrészeket Kwmpe (dict.) Miklósnak adott örökre, és egy rétet ezen Egurzalok-on átengedett neki kiváltásra, Domokos joga sérelmére, és mivel a Tyzazalouk-i birtokrész őket illeti a fenti módon, a mondott földrészek és rét birtoklása pedig inkább nekik jár, mint másoknak, ezért Andrást a zálogosítástól és elidegenítéstől, másokat, főleg Dénes mestert és Kwmpe Miklóst pedig az Egurzalok és Tyzazalouk birtokokon levő ezen és bármely egyéb részek elfogadásától és elfoglalásától tilalmazta. D. f. VI. p. oct. Corporis Christi, a. eiusdem 1368. E.: Dl. 77 409. (Zichy cs. zsélyi lt. 1. 24.) Papír. Hátlapján pecsét töredékes nyoma. K.: Z. III. 354–355. 487. 1368. jún. [16.] A pannonhalmi Szt. Márton-monostor konventje előtt megjelentek egyrészről Rethy-i László fia: Mihály és annak fiai: Jakab és M[iklós], másrészről Menfeu-i Dénes fia: János (Puch-i [!] Deseu fiai: Miklós és Bereck famulus-a a győri káptalan ügyvédvalló levelével ezen urai nevében), és előbbiek megvallották, hogy a Rethy, más néven Lászlófölde (terra Ladislai) nevű örökjogú birtokukat, amivel kelet felől Miklós és Bereck másik Rethy nevű birtoka, dél felől Borboch birtok és Kopi birtok, nyugat felől a Tynoud nevű part (rypa) fele, észak felől a Rapcha folyón túli Zenthpetur és Zenthyan királyi birtokok szomszédosak, minden tartozékkal (erdők, rétek, folyók, szántóföldek), nem érintve mások örök- v. egyéb jogait abban, Miklósnak, Berecknek és örököseiknek 25 márka széles bécsi dénárért (minden márkát 10 pensa-val számolva) szavatosság vállalásával eladták, semmiféle jogot és tulajdont mostantól abban meg nem tartva. Ha jelen oklevelet visszaviszik, a konvent privilegiális oklevelet bocsát ki róla. D. 2. die [oct.] Corporis Christi, a. d. 1368. E.: SNA. Szepesi kápt. hh. lt. Oklevelek 14. E. 6. 8. (Df. 263 598.) Foltos. Hátlapján pecsét nyoma. K.: Dreska G., Pannonhalmi konvent I. 183–184. 488. 1368. jún. 16. Lampertszásza János Lupprehtzaza-i plébános, a káplánja jelenti a királynénak (H; domina sua metuenda), hogy levelét László Panyala-i nemes által megkapva Torpa faluba ment, ahol a bíró, esküdtek és a ..... közössége a .... levelét elolvasva azt felelték, hogy László ellenfele: Kelemen most nincs otthon, mivel elment [Vis]segrad-ra. De korábban Kelemen megjelent előttük Lászlóval, és nem tagadta annak vádját,